§  az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

·         az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

Rendkívüli települési támogatás nyújtható annak a személynek is, akinek a meghatározott jövedelemhatárt meghaladja ugyan a jövedelme, de előre nem tervezhető indokolt többletkiadásai következtében (különösen munkanélküliség, betegség, baleset, elemi kár, váratlan haláleset, természeti katasztrófa, a gyermek beiskoláztatása, óvodáztatása, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, egyéb méltányolható helyzet miatt) létfenntartása veszélyeztetett.

A rendkívüli települési támogatás eseti jelleggel nyújthat.

Tűzifa formájában nyújt rendkívüli települési támogatást annak a kérelmezőnek, akinek a téli időszakban a tüzelő megvásárlása létfenntartását veszélyeztetné és az ingatlanában való fűtés kizárólag tűzifával biztosítható. A tűzifa támogatás iránti kérelmet téli időszakban egyszer lehet benyújtani.

 A rendkívüli települési támogatás természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátásként kell megállapítani akkor, ha

a)    a kérelem erre irányul vagy

b)    az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a támogatás felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

§  pénzbeli támogatásnak,

§  egyéb kedvezmények igénybevételére.

Ha a jogosultság

·         a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában

·         a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában pénzbeli támogatást nyújt gyermekenként.

aa) a gyermeket egyedülálló szülő vagy más törvényes képviselő gondozza,

ab) a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy

ac) a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek;

b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 135%-át az a) pont alá nem tartozó esetben.

A támogatás feltétele továbbá, hogy a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyona külön-külön nem haladja meg a nyugdíjminimum 20-szorosát (570 000.- Ft-ot), vagy együttes értékük a nyugdíjminimum 70-szeresét (1 995 000.- Ft-ot):

A támogatás időtartama:
A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja. A jogosultság (főszabályként) egy év időtartamra került megállapításra.

A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

b)      18 év feletti tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi, továbbá

c)      regisztrált álláskereső, valamint

d)     az ápolttal közös háztartásban nem él más ápolásra alkalmas hozzátartozó, és

e)      az ápolást végző személy és az ápolt személy nem kötött egymással eltartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést.

A települési ápolási támogatás havi összege az ápolási díjnak a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszegének 80%-a.[1]

.

b)      a háziorvosi vagy szakorvosi igazolásán szereplő havi gyógyszerek OEP internetes oldala szerinti térítési díj 3.000,- Ft, vagy annál több.

Az eseti települési gyógyszertámogatás iránti igényét egy személy egy naptári évben legfeljebb 3 alkalommal nyújthatja be

Rendszeres települési gyógyszertámogatásra jogosult az,

a)      akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén annak 250%-át, továbbá

b)      vagyonnal nem rendelkezik, valamint

c)      a háziorvosi vagy szakorvosi igazolásán szereplő havi gyógyszerek OEP internetes oldala szerinti térítési díj 5.000,- Ft, vagy annál több.

Rendszeres települési gyógyszertámogatás 12 hónapra kerül megállapításra legalább 3.000,- Ft.

Nem jogosult gyógyszertámogatásra, aki közgyógyellátásra jogosult.

·         Háziorvos vagy szakorvos által kiállított igazolás a havi rendszeres vényköteles gyógyszerek listájáról, valamint a gyógyszertár igazolása ezen gyógyszerek költségéről.

Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a család tagjai egyikének sincs vagyona. A települési lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,- Ft. A települési lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság:

a)      ha a családban egy személy lakik 35 nm,

b)      ha a családban két személy lakik 45 nm,

c)      ha a családban három személy lakik 55 nm,

d)      ha a családban négy személy lakik 65 nm,

e)      ha négy személynél több lakik a családban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

.

b)      a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult családjában az egy főre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2.000,- Ft, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

A települési lakásfenntartási támogatás 12 hónapra kerül megállapításra.

(9) A települési lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és családok számától.

A támogatás összege a szülő jövedelmi viszonyától függetlenül 50.000,- Ft gyermekenként.

A támogatás összege gyermekenként 6.000,- Ft.

Közfoglalkoztatottak karácsonyi települési támogatására jogosult az önkormányzat alkalmazásában lévő baji lakóhellyel rendelkező közfoglalkoztatott jövedelemtől függetlenül, minden év decemberében

a)         egy alkalommal természetbeni formában, és

b)         egy alkalommal meleg étel adása formájában.

A támogatás összege személyenként 5.000,- Ft.

·         szabálytalan állattartást folytató személy neve, lakcíme

·         szabálytalan, kifogásolt állapot leírása

·         Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény

·         41/2010. (II.26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról

·         174/2017 (VI.30.) Korm. rendelet az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

·         2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

·         Az engedély jogosultja a kérelem adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni.

·         A tevékenység megszüntetését haladéktalanul be kell jelenteni.

·         2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

·         35/1999. (X. 13.) BM rendelet az igazgatási szolgáltatási díj

·         Egyéni vállalkozó esetében: vállalkozói igazolvány vagy igazolás

·         Hűtést igénylő állati eredetű termék árusítása esetén határozat a KEM KH Tatabányai Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági Állategészségügyi Osztálytól Tata, Új út 17. 1. em.

·         Amennyiben a kérelem benyújtása elektronikus formában történik, az eljárás díjának befizetését igazoló dokumentumot

·         Amennyiben cég kíván szálláshelyet üzemeltetni abban az esetben aláírási címpéldány szükséges

Képviseleti eljárás esetén írásbeli meghatalmazás szükséges.

A kereskedőnek szükséges igazolnia az üzlet használatának jogcímét, haszonélvezet esetében a haszonélvező hozzájárulását, illetve a közös tulajdonban álló üzlet esetében a tulajdonostársak hozzájárulását.

A jegyző szerzi be: a tulajdonjogot igazoló tulajdoni lapot

·         ha a bejelentés nem felel meg a 22. §-ban meghatározott követelményeknek, vagy a bejelentésre előírt eljárási illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat nem fizették meg, és a szolgáltató nem részesült költségmentességben, a bejelentés hiányainak megjelölése mellett figyelmezteti a szolgáltatót a tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeire.

Illetékmentes

A jegyző a nyilvántartásba vételt követően az országos nyilvántartásba rögzíti. A nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi.

A kereskedő köteles az üzlet nyitvatartási idejét a működési engedély iránti kérelemben, illetve a az abban bekövetkező változást az azt megelőző nyolc napon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni, mely illetékmentes.

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

·         2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

Ha a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató a bejelentés-köteles tevékenységet bejelentés nélkül ténylegesen folytatja, ideértve azt az esetet is, ha a szolgáltató a bejelentés előírt adataiban bekövetkezett változás bejelentését elmulasztotta, bírságot szab ki.

A birtokvédelmi eljárást a birtoksértés megvalósulásának helye szerint illetékes jegyző folytatja le a 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet Kormányrendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló jogszabály 2.§ (1) bekezdése értelmében.

A birtokvédelmi eljárás kérelemre indul, melynek tartalmaznia kell:

·         a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét vagy székhelyét,

·         annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik,

·         a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, – ideértve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,

·         a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,

·         a birtoksértés időpontjára történő utalást,

·         a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.

A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valónak fogadja el.

·         a jegyzői megkeresés hivatalos iratként való postára adásának napjától annak kézbesítéséig vagy a megkeresés jegyzőhöz történő visszaérkezéséig terjedő időtartam,

·         a jegyzői megkeresés kézbesítésétől az ellenérdekű fél nyilatkozatának megtételéig vagy az ellenérdekű fél írásbeli nyilatkozatának jegyzőhöz történő megérkezéséig terjedő legfeljebb nyolc napos időtartam.

·         A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet.

Ingatlan címéről hatósági bizonyítvány kiadása.
Az eljárás az ügyfél által előterjesztett kérelemre indul. A kérelemben meg kell jelölni: a kérelmező személyes adatait (név, születési név, születési hely, születési idő, anyja neve, lakcíme), az igazolni kívánt tényt, adatot, állapotot.

Eljárást az a személy indíthat, akinek a hagyatékhoz jogi érdeke fűződik.

·         Öröklésre jogosultak adatai: örökhagyó házastársa, gyermeke (ennek hiányában) vér szerinti  hozzátartozóinak személyi adatai, személyi azonosító számai, elérhetősége

·         Az elhunyt tulajdonában lévő ingatlan adatai: címe, helyrajzi száma (tulajdoni lapot a Földhivataltól nem kell kikérni)

·         Fenntartásos betétkönyv, folyószámla, fizetési, nyugdíj-előtakarékossági, tartós befektetési, önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári, ügyfél vagy értékpapírszámla esetén a számlavezető pénzintézet neve, címe és a betétkönyv, számla száma,

·         Gépjármű (személygépjármű, tehergépkocsi, motorkerékpár, mezőgazdasági jármű) esetén a gépjármű forgalmi engedélye (másolat) és becsült értéke,

·         Lajstromozott vagyontárgy megnevezése, értéke,

·         Kárpótlási jegy, vagyonjegy, szövetkezeti részjegy vagy bármilyen értékpapír esetén a kibocsátó és a kezelő neve, címe, az értékpapír sorszáma és névértéke,

·         Belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedés adatai (cégkivonat, társasági szerződés, vagyoni részesedés igazolásának másolata)

·         Szerzői-. találmányi jogdíjakat igazoló iratok másolata

·         Törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket (300.000 Ft-ot) meghaladó ingó vagyon megnevezése, tulajdoni hányada, becsült értéke, helye

·         Temetéssel kapcsolatos kiadások (számlák, elismervények)

·         Hagyatéki terhek (tartozások, kölcsön, hitel, jelzálog stb.)

·         Az elhunytat megillető kifizetetlen járandóság (fel nem vett nyugdíj esetén a nyugdíjas törzsszám).

Amennyiben az örökhagyó után sem ingatlan, sem leltározási kötelezettség alá eső vagyontárgy nem maradt az eljárás lezárása érdekében a hozzátartozónak elégséges nemleges nyilatkozatot kitölteni és visszajuttatni. Ez esetben hagyatéki eljárás nem indul!

29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről

A felvett hagyatéki leltár Dr. Rubovszkyné dr. Kerekes Márta Közjegyző részére (Székhelye: 2890 Tata, Agostyáni u. 23.) kerül továbbításra.

A közjegyző folytatja le a hagyatéki tárgyalást, amelyre minden, örökösként érdekelt fél idézést kap.
A közjegyző az előtte folyó eljárásról, annak befejezéséről a Hivatalt nem értesíti, hagyatékátadó végzést részére nem küld.

Ha a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó leltározás alá eső vagyontárgy, pót-hagyatéki eljárásnak van helye. A pót-hagyatéki eljárás bármely érdekelt fél által, bármikor kezdeményezhető, elévülési ideje nincs.

·         Az elhalt magyar állampolgár személyazonosítására és állampolgárságának igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél, vezetői engedély és lakcímet igazoló hatósági igazolvány.

·         Az elhalt születési anyakönyvi kivonata (amennyiben rendelkezésre áll)

Az elhalt családi állapotát igazoló okiratok:
Ha az elhalt családi állapota házas/bejegyzett élettárs: az elhalt házassági anyakönyvi kivonata/bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi kivonat ( amennyiben a bejelentő rendelkezésére áll)
Ha az elhalt családi állapota özvegy/özvegy bejegyzett élettárs: házastársának halotti anyakönyvi kivonata, a volt házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonata/ a volt bejegyzett élettárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy az e tényt tartalmazó bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi okirat (amennyiben a bejelentő rendelkezésére áll)
Ha az elhalt családi állapota elvált/ elvált bejegyzett élettárs: Jogerős bírósági ítélet vagy a házasság megszűnésének tényét is igazoló házassági anyakönyvi kivonat/ a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetését igazoló jogerős közjegyzői végzés, vagy annak felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását igazoló jogerős bírósági vagy hatósági határozat, vagy az e tényt tartalmazó bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi okirat (amennyiben a bejelentő rendelkezésére áll)

Külföldi állampolgár halálesete:
Az elhalt külföldi állampolgár személyazonosítására és állampolgárságának igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél, magyar hatóság által kiállított okmányok (regisztrációs igazolás, állandó tartózkodási kártya, tartózkodási engedély) és lakcímet igazoló hatósági igazolvány.
Az elhalt születési anyakönyvi kivonata és családi állapot igazolására szolgáló okiratok hiteles magyar nyelvű fordítása.
Ha az elhalt családi állapota házas: házassági anyakönyvi kivonat
Ha az elhalt családi állapota özvegy: az elhalt házastárs halotti anyakönyvi kivonata
Ha az elhalt családi állapota elvált: jogerős bírósági határozat
Nőtlen, vagy hajadon családi állapotot igazoló okirat.

Az anyakönyvi eljárásokban csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (2800 Tatabánya, Fő tér 20.) által készített fordítások fogadhatók el.

A külföldi okiratok elfogadhatóságát vizsgálni kell, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 65. § (3) bekezdés szerint, ezért további diplomáciai felülhitelesítésre, vagy Apostille záradékra lehet szükség.

Diplomáciai felülhitelesítés: Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az alábbi kivételekkel – a külföldön kiállított okirat csak akkor fogadható el, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.
Kivételek a diplomáciai felülhitesítés alól:

•Apostille: azon külföldi okiratok esetén, amelyet olyan állam hatósága állított ki, amely részese a felülhitelesítés mellőzéséről szóló 1961. október 5. napján kelt hágai egyezménynek, az okiratot diplomáciai felülhitesítés helyett az adott állam arra illetékes hatósága által kiállított ún. Apostille záradékkal kell ellátni.
•Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet nem végez felülhitelesítési tevékenységet, a külföldi okirat diplomáciai felülhitesítés nélkül is elfogadható. Ebben az esetben az okiratot kiállító állam külügyminisztériumának hitelesítését kell beszerezni.
•A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi kivonat diplomáciai felhitelesítés nélkül is elfogadható.

·         174/2017 (VI.30.) Korm. rendelet az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről

·         2011. évi CXII tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

·         351/2013. (X. 4.) a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról

·         2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

A hazai anyakönyvi nyilvántartást a Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztálya vezeti (Cím: 1105 Budapest, Kőrösi Csoma Sándor út 53-55.).

Kivételek a diplomáciai felülhitesítés alól:

•Apostille: azon külföldi okiratok esetén, amelyet olyan állam hatósága állított ki, amely részese a felülhitelesítés mellőzéséről szóló 1961. október 5. napján kelt  hágai egyezménynek, az okiratot diplomáciai felülhitesítés helyett az adott állam arra illetékes hatósága által kiállított ún. Apostille záradékkal kell ellátni.

•Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet nem végez felülhitelesítési tevékenységet, a külföldi okirat diplomáciai felülhitesítés nélkül is elfogadható. Ebben az esetben az okiratot kiállító állam külügyminisztériumának hitelesítését kell beszerezni.

• A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi kivonat diplomáciai felhitelesítés nélkül is elfogadható.

Az anyakönyvi eljárásban csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda vagy hivatásos konzul által készített fordítás fogadható el. (OFFI Tatabánya, Fő tér 20.)

•Születés hazai anyakönyvezése iránti kérelem:

– A születés tényét bizonyító eredeti idegen nyelvű okirat hiteles magyar nyelvű fordítása.

-Szülők személyazonosításra alkalmas, és állampolgárságot igazoló okmányai (személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, útlevél, lakcímet igazoló hatósági igazolvány).

– Szülők házassági anyakönyvi kivonata, amennyiben a gyermek házasságon kívül született teljes hatályú apai elismerés megtétele szükséges.

– Szülők nyilatkozata a gyermek névviselésére és a lakóhelyére vonatkozóan.

•Házasság hazai anyakönyvezése iránti kérelem:

– Házasság tényét bizonyító eredeti idegen nyelvű okirat hiteles magyar nyelvű fordítása.

– A férj, feleség személyazonosításra és állampolgárság igazolására alkalmas okmányai (személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, útlevél, lakcímet igazoló hatósági igazolvány).

– A férj, feleség nyilatkozatai a házassági névviselésről, amennyiben azt a házassági anyakönyvi kivonat nem tartalmazza.

– A férj, feleség családi állapotának igazolása céljából:

elvált családi állapot esetén az utolsó megszűnt házasság felbontását, vagy érvénytelenné nyilvánítását tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat,

özvegy családi állapot estén a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy a házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat, vagy a házastársat holtnak nyilvánító, illetőleg halál tényét megállapító jogerős bírói határozatot tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat.

Az előző házasság megszűnése utáni névviselés megállapítására be kell mutatni a házassági anyakönyvi kivonatot.

•Házasság felbontásának hazai anyakönyvezése iránti kérelem:

-Házassági anyakönyvi kivonat (mely tartalmazza a válás tényét) hiteles magyar nyelvű fordítása, vagy a házasság felbontását igazoló jogerős végzés hiteles magyar nyelvű fordítása

– EU tagállamában kimondott válás esetén un. Brüsszel II. igazolás. Az igazolást csak külön kérésre adja ki az eljáró bíróság, melyet nem szükséges fordíttatni.

•Haláleset hazai anyakönyvezése iránti kérelem:

– Az elhalálozás tényét bizonyító eredeti okirat hiteles magyar nyelvű fordítása

– Az elhalt személyazonosításra és állampolgárság igazolására alkalmas okmányai eredetben (személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, útlevél, lakcímet igazoló hatósági igazolvány).

– Családi állapot igazolására:

Elvált családi állapot esetén az utolsó megszűnt házasság felbontását, vagy érvénytelenné nyilvánítását tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat,
Özvegy családi állapot estén a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy a házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat, vagy a házastárs holtnak nyilvánító, illetőleg halál tényét megállapító jogerős bírói határozatot tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat.

·         174/2017 (VI.30.) Korm. rendelet az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről

·         2017. évi XXVIII. tv a nemzetközi magánjogról

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

·         1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

·         2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

·         174/2017 (VI.30.) Korm. rendelet az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

·         2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Külföldi állampolgárok esetében:

tanúsítvány, mely tartalmazza a nem magyar állampolgárságú házasuló természetes személyazonosító adatait (születési név, születési hely, születési idő, apja és anyja neve) nemét, lakcímét, családi állapotát,
állampolgárságát, és azt a tényt, hogy személyes joga szerint a tervezett házasságkötésének törvényes akadálya nincs.

Amennyiben a tanúsítvány nem magyar nyelven került kiállításra, úgy azt hiteles magyar nyelvű fordításban kell bemutatni.
Ha a tanúsítvány a felhasználhatósága időtartamára nézve nem tartalmaz adatot, a hat hónapnál nem régebbi tanúsítvány fogadható el.

Amennyiben külföldi állampolgárságú házasuló nem érti és nem beszéli a magyar nyelvet, az eljárás során tolmács közreműködése szükséges.

Az anyakönyvi eljárásokban csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (2800 Tatabánya, Fő tér 20.) vagy hivatásos konzul által készített fordítás fogadható el.

A külföldi okiratok elfogadhatóságát vizsgálni kell, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 65. § (3) bekezdése szerint, ezért további diplomáciai felülhitelesítésre, vagy Apostille záradékra lehet szükség.

Diplomáciai felülhitelesítés: Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az alábbi kivételekkel – a külföldön kiállított okirat csak akkor fogadható el, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.

Kivételek a diplomáciai felülhitesítés alól:

•Apostille: azon külföldi okiratok esetén, amelyet olyan állam hatósága állított ki, amely részese a felülhitelesítés mellőzéséről szóló 1961. október 5. napján kelt hágai egyezménynek, az okiratot diplomáciai felülhitesítés helyett az adott állam arra illetékes hatósága által kiállított ún. Apostille záradékkal kell ellátni.
•Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet nem végez felülhitelesítési tevékenységet, a külföldi okirat diplomáciai felülhitesítés nélkül is elfogadható. Ebben az esetben az okiratot kiállító állam külügyminisztériumának hitelesítését kell beszerezni.
•A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi kivonat diplomáciai felhitelesítés nélkül is elfogadható.

Magyar állampolgár külföldön tervezett házasságkötése:

Tanúsítvány: 2013. március 1-je után nem kerül kiállításra.
Az illetékes magyar konzuli tisztviselő e tényről igazolást adhat ki, amennyiben a házasságkötés tervezett helye szerinti hatóság azt kéri. Családi állapot igazolás kiállítása kérhető a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából, amennyiben az szükséges.
Az illetékes külföldi anyakönyvvezető tud felvilágosítást adni a házasságkötéshez szükséges okiratok elfogadhatóságáról (hiteles magyar nyelvű fordítás, diplomáciai felülhitelesítés vagy Apostille).

·         174/2017 (VI.30.) Korm. rendelet az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről

·         2011. évi CXII tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

·         2017. évi XXVIII. tv a nemzetközi magánjogról

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

·         2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

·         Baj Község Önkormányzati Képviselő-testületének a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés engedélyezésének szabályairól és díjairól szóló 8/2012. (II.29.) önkormányzati rendelete

A hivatali munkaidőn kívüli és a hivatali helyiségen belüli házasságkötés esetén fizetendő díj 10.000 Ft

A hivatali munkaidőn kívüli és a hivatali helyiségen kívül történő házasságkötés esetén fizetendő díj 20.000 Ft

Eljárás menete:

A szállásadó kérelmet nyújt be, melyben igazolnia kell, hogy az ingatlanába bejelentkezett személy ténylegesen nem lakik ott és a lakást véglegesen, a visszatérés szándéka nélkül hagyta el. A tényállás tisztázása után a hatóság első fokon döntést hoz. Ha a hatóság az érvénytelenítés mellett dönt, akkor azonnal intézkedik arról, hogy a lakcímnyilvántartásba a lakcím mellé fiktív jelzés kerüljön.

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

A méhek állandó tartási helyükről történő kiszállítását átköltözés, vándoroltatás vagy elidegenítés esetén a kiszállítást megelőző, beszállítását annak megtörténtét követő hetvenkettő órán belül be kell jelenteni a települési önkormányzat jegyzőjének.

Beszállítás esetén a bejelentést a rendelet 3. számú melléklete alapján kiállított nyomtatvány ajánlott levélként történő megküldésével, vagy személyes eljuttatásával kell teljesíteni. A nyomtatvány igazoló szelvényét a települési önkormányzat jegyzője – a teljesítés módjától függően – a méhész lakóhelyére küldi meg vagy személyesen adja át. A kijelentést a rendelet 4. számú melléklete alapján kiállított nyomtatványon kell teljesíteni személyesen, vagy annak ajánlott levélként történő megküldésével.

A bejelentést követően az igazolószelvényt a települési önkormányzat jegyzője a méhész részére, annak állandó lakhelyére megküldi vagy személyes teljesítés esetén közvetlenül átadja.

2. az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek;

3. állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik;

4. fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti 1., 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó termékek, az ott meghatározott kivételekkel;

5. növényvédő szerek és hatóanyagaik;

6. nem veszélyes hulladék;

7. az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, kivéve a jövedéki adóról szóló törvény szerinti tüzelő-, fűtőanyag célú gázolaj, LPG és az üzemanyag.

·         Egyéni vállalkozó esetében: vállalkozói igazolvány vagy igazolás

·         Amennyiben cég kíván szálláshelyet üzemeltetni abban az esetben aláírási címpéldány szükséges

a szakhatóságok hozzájárulását

Képviseleti eljárás esetén írásbeli meghatalmazás szükséges

A működési engedély iránti kérelem benyújtásakor a kereskedő igazolja az üzlet használatának jogszerűségét, haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdonban álló üzlet esetében a tulajdonostársak hozzájárulásának tényét.

A jegyző szerzi be:

·        

·         a tulajdonjogot igazoló tulajdoni lapot

·         az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének

·         ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye – az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama.

Az eljárás illetékmentes.

A kereskedő köteles az üzlet nyitvatartási idejét a működési engedély iránti kérelemben, illetve a az abban bekövetkező változást az azt megelőző nyolc napon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

·         2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

·         Bejelentés tárgya kiválasztani

o    új bejelentés
VAGY

o    változás bejelentése
VAGY

o    megszüntetés bejelentése

Az eljárás illetékmentes

·         Képviseleti eljárás esetén írásbeli meghatalmazás szükséges

·         Amennyiben cég kíván szálláshelyet üzemeltetni abban az esetben aláírási címpéldány szükséges

A bejelentésekor a szálláshely-szolgáltatónak szükséges igazolnia a szálláshely használatának jogcímét, haszonélvezet esetében a haszonélvező hozzájárulását, illetve a közös tulajdonban álló üzlet esetében a tulajdonostársak hozzájárulását.

Adószámmal rendelkező magánszemély esetében az adószám megléte szükséges a kérelem benyújtásakor.

Képviseleti eljárás esetén írásbeli meghatalmazás szükséges.

A jegyző szerzi be:

·         a tulajdonjogot igazoló tulajdoni lapot

·         b) ha a bejelentés nem felel meg a 22. §-ban meghatározott követelményeknek, vagy a bejelentésre előírt eljárási illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat nem fizették meg, és a szolgáltató nem részesült költségmentességben, a bejelentés hiányainak megjelölése mellett figyelmezteti a szolgáltatót a tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeire.

Az eljárás illetékmentes

A szálláshely-szolgáltató az adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a jegyzőnek, mely illetékmentes.

A jegyző az adatokban történt változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi.

A szálláshely-szolgáltatás módosítása vagy megszüntetése esetén a szálláshely-szolgáltató a szálláshely-üzemeltetési engedélyt köteles leadni.

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

·         2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése értelmében az egyéb szálláshelyet üzemeltető szálláshely-szolgáltató köteles az adott naptári évre (a továbbiakban: tárgyév) vonatkozóan a tárgyévet követő év január hó 31. napjáig a jegyzőnek írásban adatot szolgáltatni a következőkről:

·         fogadott vendégek száma, és

·         a vendégek által a szálláshelyen eltöltött éjszakák száma.

Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat összesítve, valamint magyarországi lakóhellyel rendelkező és magyarországi lakóhellyel nem rendelkező vendégek szerinti bontásban kell közölni.

Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás személyes adatokat nem tartalmazhat.

A jegyző az (1) bekezdés szerint részére szolgáltatott adatokat statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére bocsátja.

A külföldi okiratok elfogadhatóságát vizsgálni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL tv. 65. § (3) bekezdés szabályai szerint, ezért további diplomáciai felülhitelesítésre, vagy Apostille záradékra lehet szükség.
Diplomáciai felülhitelesítés: Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az alábbi kivételekkel – a külföldön kiállított okirat csak akkor fogadható el, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.

Kivételek a diplomáciai felülhitesítés alól:

•Apostille: azon külföldi okiratok esetén, amelyet olyan állam hatósága állított ki, amely részese a felülhitelesítés mellőzéséről szóló 1961. október 5. napján kelt hágai egyezménynek, az okiratot diplomáciai felülhitesítés helyett az adott állam arra illetékes hatósága által kiállított ún. Apostille záradékkal kell ellátni.
•Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet nem végez felülhitelesítési tevékenységet, a külföldi okirat diplomáciai felülhitesítés nélkül is elfogadható. Ebben az esetben az okiratot kiállító állam külügyminisztériumának hitelesítését kell beszerezni.
•A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi kivonat diplomáciai felhitelesítés nélkül is elfogadható.

Az anyakönyvi eljárásokban csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (Tatabánya, Fő tér 20.) vagy hivatásos konzul által készített fordítás fogadható el.

Amennyiben a szülők házasságban élnek, vagy a gyermek születése és a házasság felbontása, vagy a volt házastárs halála között 300 nap nem telt el, házassági anyakönyvi kivonat bemutatása szükséges.
Amennyiben a szülők a házasságban nem viselnek közös házassági nevet, a házasságkötést megelőző eljárás során megállapodhatnak a – házasságukból származó – születendő gyermek családi nevéről. A gyermekek nevére vonatkozó megállapodás legkésőbb az első közös gyermek születésének anyakönyvezéséig módosítható.

Amennyiben a szülők nem házasok és a gyermek születését megelőzően az apa teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett, az erről szóló jegyzőkönyvet is mellékelni kell.
Teljes hatályú alapi elismerő nyilatkozatot lehet tenni születendő és megszületett gyermekre:
–lakóhelytől függetlenül bármely települési önkormányzat anyakönyvvezetője előtt
– hivatásos magyar konzuli tisztviselőnél
– közjegyző előtt
Személyazonosításra és állampolgárság igazolására alkalmas okmányok. (személyazonosító igazolvány, vezetői engedély vagy útlevél, lakcímet igazoló hatósági igazolvány).
Külföldi állampolgárok esetében: útlevél, magyarországi tartózkodásra jogosító idegenrendészeti hatóságok által kiállított okmányok (regisztrációs igazolás, tartózkodási engedély vagy állandó tartózkodási kártya, és lakcímet igazoló hatósági igazolvány).
A születés feltételezett időpontját tartalmazó szakorvos által kiállított igazolás, születési anyakönyvi kivonat (amennyiben rendelkezésre áll), az anya elvált családi állapota esetén az utolsó megszűnt házasság felbontását tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat, az anya özvegy családi állapota esetén a volt házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat.

Ha a szülés intézeten kívül történik:
A születést a szülők 8 napon belül kötelesek bejelenteni. Ha a szülésnél szakember nem működött közre, abban az esetben szülész-nőgyógyász orvos által kiállított – a szülés tényét megállapító – szakorvosi igazolást kell mellékelni. Az igazolásnak tartalmaznia kell az anya személyazonosítására alkalmas adatait, a szülés tényét és annak vélelmezett idejét, valamint a gyermek nemét.
Ha a szülésnél felelős személy működött közre a szülést követő első munkanapon köteles bejelenteni, a születés helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, aki kiállítja az anyakönyvezéshez szükséges jegyzőkönyvet.
Mellékelni kell a „Vizsgálati lap otthon született gyermekről” nyomtatványt.

·         174/2017 (VI.30.) Korm. rendelet az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről

·         2011. évi CXII tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

·         2017. évi XXVIII. tv a nemzetközi magánjogról

·         1993.évi LV. törvény a magyar állampolgárságról

·         2011. évi CLXXIX törvény a nemzetiségek jogairól

·         125/1993.(IX.22.) Korm. sz. rendelet a magyar állampolgárságról szóló 1993.évi LV. tv. végrehajtására

·         1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, valamint a végrehajtására kiadott 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

·         35/2011 (III.21.) Korm. sz. rendelet az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól

·         2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

·         351/2013. (X. 4.) a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Az anyakönyvvezető a születés anyakönyvezése után elkészített születési anyakönyvi kivonatot és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt tértivevényes postai küldeményben küldi meg a gyermek törvényes képviselőjének lakóhelyére.

·         174/2017 (VI.30.) Korm. rendelet az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

·         2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

A találónak, személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozó dolog beszolgáltatásakor nyilatkoznia kell, hogy igényt tart-e a dologra.

Az olyan dolgot, amelynek átvételére jogosult személy nem állapítható meg, a jegyző a beszolgáltatástól számított három hónapon át megőrzi. Ha a jogosult a fenti időtartamon belül nem jelentkezik, a dolgot – ha ennek tulajdonjogára az átadáskor igényt tartott – a találónak ki kell adni. Ha a találó az átadáskor nem tartott igényt a dolog tulajdonjogára, a jegyző a talált dolgot értékesíti.

Az engedély jogosultja a kérelem adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni.

A tevékenység megszüntetését haladéktalanul be kell jelenteni.

A terület használatára való jogosultságot igazoló okiratot: (a tulajdoni lap kivételével a jogcímre vonatkozó igazoló okirattal, továbbá haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs, hozzájárulását igazoló okirattal együtt; bérleti szerződést, albérleti szerződést, stb.)

A vásár, piac működési rendje.

Élelmiszer felhasználása, forgalmazása, továbbá termény, takarmány, élő állat, illetve állatgyógyászati készítmény és növényvédő szer értékesítése esetén a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a vásár vagy a piac területén az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi, továbbá növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal részére állandó jelleggel ingyenes helyiséghasználatot biztosít.

Helyi termelői piac, bevásárlóközpont:

A terület használatára való jogosultságot igazoló okiratot: (a tulajdoni lap kivételével a jogcímre vonatkozó igazoló okirattal, továbbá haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs, hozzájárulását igazoló okirattal együtt; bérleti szerződést, albérleti szerződést, stb.)

A jegyző szerzi be:

a tulajdonjogot igazoló tulajdoni lapot.

A jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a vásárt, a piacot és annak fenntartóját nyilvántartásba veszi.

A nyilvántartás nyilvános. A jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján – amennyiben azzal az önkormányzat rendelkezik – közzéteszi.

Helyi termelői piac, bevásárlóközpont nyilvántartásba vételi eljárás:

A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság a szolgáltatót a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 27. § alapján a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság a szolgáltatót a 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés megérkezését követő naptól számított nyolc napon belül hivatalból nyilvántartásba veszi, kivéve, ha a bejelentés alapján folytatott ellenőrzési eljárás keretében megállapította, hogy a szolgáltató nem felel meg az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó jogszabályban foglalt előírásoknak.

Az eljárás illetékmentes

Az adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a jegyzőnek, mely illetékmentes.

A vásár, piac, bevásárlóközpont megszüntetését az igazolás egyidejűleg történő leadásával haladéktalanul be kell jelenteni.

·         2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

·         210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről

·         szabadtéri rendezvény esetén a résztvevők száma az 1000 főt eléri, illetve meghaladja.

·         rendezvény megnevezését

·         rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások megnevezését

·         rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatot

·         biztonsági tervet

·         tűzvédelmi szabályzat (amennyiben külön jogszabály kötelezővé teszi)

Szakhatóságok az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendeletben (531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet) szerint

A tevékenység megszüntetését haladéktalanul be kell jelenteni.

·         Az engedély jogosultja a kérelem adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni.

·         Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL tv.

·         210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről

·         284/2007. (X.29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól

·         1996. évi XXXI. tv. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

·         Adásvételi, ajándékozási szerződés eredeti, hiteles példánya (amennyiben az adó- és értékbizonyítványt adásvétellel, ajándékozással összefüggésben kérik),

·         Amennyiben az eljárás illetékköteles, ingatlanonként 4000 forint illeték befizetését igazoló dokumentum

·         ePapíron, elektronikus formában: https://epapir.gov.hu/,

·         valamint levélben, illetve személyesen a Polgármesteri Hivatalban

Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

·         Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

·         Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény

Baj Község Önkormányzat Képviselő-testületének A helyi adókról szóló 13/2015. (XI.24.) önkormányzati rendelete

Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett kérelmező részére, a kérelmező vagy képviselője által, a kérelemben megadott címére kerül feladásra.

A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az igazolás kiállításának napján vagy az igazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása, valamint végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása nincs.

·         ePapíron, elektronikus formában: https://epapir.gov.hu/,

·         valamint levélben, illetve személyesen a Polgármesteri Hivatalban

Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

·         Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,

·         Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,

·         Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.

·         ePapíron, elektronikus formában: https://epapir.gov.hu/,

·         valamint levélben, illetve személyesen a Polgármesteri Hivatalban

Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

·         Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,

·         Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény.

·         Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,

·         Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII.19.) Korm.rendelet.

·         ePapíron, elektronikus formában: https://epapir.gov.hu/,

·         valamint levélben, illetve személyesen a Polgármesteri Hivatalban

Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

·         Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,

·         Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,

·         Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,

·         Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet.

·Az adózónak az építményadóról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül kell adatbejelentését teljesítenie. Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás.

Az önkormányzati adóhatóság az éves építményadót az adózó adatbejelentése alapján kivetés útján határozatban állapítja meg.

Az adózó az építményadót a naptári évben félévente, két egyenlő részletben március hónap 15. napjáig, valamint szeptember hónap 15. napjáig fizeti meg.

·         ePapíron, elektronikus formában: https://epapir.gov.hu/,

·         valamint  levélben, illetve személyesen az ügyfélszolgálaton.

Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

·         Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,

·         Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,

·         Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,

·         Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet,

·         A helyi adókról szóló 13/2015. (XI.24.) önkormányzati rendelete

Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.

Nem engedélyezhető fizetési könnyítés a már beszedett (pl.: idegenforgalmi adó), valamint megfizetett helyi adóra. A fizetési könnyítés engedélyezéséhez az adóhatóság határozatában különböző feltételeket szabhat.

Automatikus részletfizetési kedvezmény: 2018. január 1-jétől a természetes személy adózó – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is – évente egy alkalommal 12 havi pótlékmentes automatikus részletfizetés kérelmezhetnek, ha a jogszabályban felsorolt feltételeknek megfelelnek. Automatikus részletfizetésre azok a fenti körbe tartozó természetes személyek jogosultak, akiknek az Art. hatálya alá tartozó adótartozása nem haladja meg az 500.000 forintot. E kedvezmény a beszedett adóra szintén nem engedélyezhető.

Adómérséklés: Az adóhatóság a természetes személy kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Az adóhatóság vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet kérelme alapján a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti különösen akkor, ha annak megfizetése a gazdálkodási tevékenységet ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.

·         ePapíron, elektronikus formában: https://epapir.gov.hu/,

·         valamint  levélben, illetve személyesen az ügyfélszolgálaton.

Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

·         Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,

·         Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,

·         Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet.

Az adó alanya a vállalkozó.

Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység akkor is, ha a vállalkozó bármely – előzőekben nem sorolható – tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Az ideiglenes jellegű helyi iparűzési tevékenység végzése utáni adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani.

Az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

Az adó mértékét Baj Község Önkormányzat Képviselő-testületének A helyi adókról szóló 13/2015. (XI.24.) önkormányzati rendelete határozza meg.

A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén kívül folytatja.

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

Az adóalapja általános esetben az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Az általánostól eltérően, az adóalap egyszerűsített meghatározását választó vállalkozók a Htv. 39/A. §, illetve a 39/B. §-a szerint is megállapíthatják az adó alapját. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint meg kell osztania.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján mentes az adó alól:

·         a szabályozott ingatlanbefektetési társaságról szóló törvény szerinti szabályozott ingatlanbefektetési társaság, a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, valamint a társaság és az elővállalkozás projekttársasága,

·         a beszerző, értékesítő szövetkezet,

Bejelentkezési kötelezettség. Az adózó az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetén az adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – jelenti be az önkormányzati adóhatóságnak.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 36. § (4) bekezdése alapján a cégről a cégbíróság útján az állami adóhatósághoz érkezett adatokat az állami adóhatóság a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére elektronikus úton továbbítja. Így ezekben az esetekben a bejelentkezési kötelezettségét a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni. Az adózó a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39/B. § (9) bekezdése szerinti körülményről külön bejelentést tehet.

Bevallási kötelezettség. Az adót, – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az adózó köteles megállapítani, bevallani és megfizetni (önadózás).

Az adózónak az állandó jellegű helyi iparűzési tevékenysége után – ha törvény másként nem rendelkezik –

·         az adóról az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig,

·         az adóelőleg-kiegészítéséről az adóév utolsó hónapjának huszadik napjáig kell az adóbevallást teljesíteni.

Adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés:

A helyi iparűzési adó alanya a vállalkozó, aki/amely az adóelőlegét az adóév harmadik hónapjának tizenötödik napjáig (március 15.), valamint kilencedik hónapjának tizenötödik napjáig (szeptember 15.) fizeti meg. Az adóelőleg-kiegészítés összegét az adóév utolsó hónapjának huszadik napjáig, a megfizetett adóelőleg és adóelőleg-kiegészítés, valamint az adóévre megállapított adó pozitív különbözetét az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig (május 31.) fizeti meg.

Az adózó az ideiglenes jellegű helyi iparűzési tevékenysége utáni adót a tevékenység befejezése napját követő hónap tizenötödik napjáig fizeti meg.

·         ePapíron, elektronikus formában: https://epapir.gov.hu/,

Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

·         Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,

·         Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,

·         Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,
Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet

·         Baj Község Önkormányzat Képviselő-testületének A helyi adókról szóló 13/2015. (XI.24.) önkormányzati rendelete

·         Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről,

·         A végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 8/2018. (III.18.) NGM rendelet.

a)      a közterületbe 10 cm-en túl benyúló kirakatszekrény, hirdető-berendezés, ezen belül fényreklám vagy reklámtábla, üzleti védőtető vagy előtető, összecsukható ernyőszerkezet elhelyezéséhez, árubemutató vitrin elhelyezéséhez,

b)      közterületen kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenység folytatásához,

c)    építési, felújítási munkálatokkal kapcsolatos állvány, építőanyag törmelék, felvonulási épület elhelyezéséhez, építési munkaterület lehatárolásához

„A 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsiból, vontatóból, pótkocsiból és autóbuszból

a)    10-nél többet üzemeltető üzemben tartó az (1) bekezdés b) és f) pontja szerinti székhely, telephely címként olyan települési cím bejegyzését kérheti, amelyet a cégjegyzék vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal általa vezetett egyéni vállalkozók nyilvántartása tartalmaz,

b)    legfeljebb 10-et üzemeltető üzemben tartó az (1) bekezdés b) és j) pontja szerinti székhely, telephely címként olyan települési cím bejegyzését is kérheti, amelyet a külön jogszabály szerint tárolási helyül a közlekedési hatóságnak bejelentett, és a bejelentés megtörténtét a közlekedési hatóság igazolása tanúsítja,

feltéve, hogy az a járművek számára ténylegesen tárolási helyéül szolgál. Azt a tényt, hogy a települési cím szerinti ingatlan alkalmas a járművek tárolására, a települési önkormányzat jegyzője igazolja.”

·         Méretarányos helyszínrajz, melyen fel kell tüntetni az ingatlanon álló épületeket, azok funkcióját, az ingatlanon meglévő funkciókhoz kapcsolódó már meglévő parkolóhelyeket, tervezett parkolóhelyeket, az ingatlan zöldfelületének és burkolt felületének mértékét m2-ben.

·         Tárolási vagy bérleti szerződés másolata, amennyiben nem saját telephelyen kívánja tárolni a gépjárművet.

·         Illeték, ill. elektronikus ügyintézés esetén illeték megfizetésének igazolása.

Az OTÉK, illetve a helyi építési szabályzat előírásainak betartását az eljárásba bevont szakhatóságoknak vizsgálni kell.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 1. § (1) bekezdése alapján:

Területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni e rendelet, valamint a helyi építési szabályzat rendelkezései szerint szabad.

A jegyzői igazolás „Hatósági bizonyítvány” formájában kerül kiadásra.

Behajtási engedélyt kiadni az alábbi feltételekkel lehet:

a) a gépjárművel a kérelemben megjelölt ingatlanhoz vagy onnan árut szállítanak, és az áru be- és kirakodása másként nem, vagy csak aránytalanul nagy nehézségek árán oldható meg,

b) az engedély kiadásával érintett gépjármű forgalmi engedélyében a tulajdonos (üzembentartó), a helyi közútról megközelíthető ingatlanban székhellyel vagy telephellyel (fiókteleppel) rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviseletére jogosult vagy ott székhellyel/telephellyel rendelkező egyéni vállalkozó és a kérelemben megjelölt gépjárművet a kérelemben megjelölt ingatlanon belül helyezi el,

c) a tilalommal érintett közterületről megközelíthető ingatlanon építési, felújítási munkát végeznek és az építő- és egyéb anyagok odaszállítása, illetve bontási anyagok elszállítása másként nem oldható meg.

A behajtási engedély megadásáról határozatban rendelkezik a hivatal.

Az önkormányzat az ebösszeírás alapján az ebtartók által szolgáltatott adatokról helyi elektronikus nyilvántartást vezet, az állat tulajdonosa, tartója és más személyek jogainak, személyes biztonságának és tulajdonának védelme, valamint ebrendészeti és állatvédelmi feladatainak hatékony ellátása céljából.

„(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízi létesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást  2023. december 31-ig kérelmezi.”

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése szerint „A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges:

·         a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

ac) nem gazdasági célú vízigény;

·         b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez;

·         c) az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.”

Minden más esetben a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóság, azaz a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság engedélye szükséges.

Fúrt kútnál magánszemély esetében a jegyzői engedélyes talajvízre, parti szűrésű vízre szűrőzött kúthoz NEM kell tervezői végzettség, NEM kell MMK tagság elég, ha a dokumentumot kútfúrási jogosultsággal rendelkező szakember írja alá.

Ásott   kút   engedélyezéséhez,   fennmaradási   engedély   ügyintézéséhez   nem   kell   kútfúró végzettség, e kutakat a tulajdonos is engedélyeztetheti, és aláírhatja.

A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a BM rendelet által előírt adatokat.

Az elkészült kút használatbavételi engedély alapján vehető használatba. A meglévő kút a fennmaradási engedély alapján használható.

A Kktv 39. §  (1) alapján útcsatlakozás létesítéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges

·         az igénybevételt feltüntető terv (helyszínrajz, vázlat, műszaki leírás) 3 példányban

·         a közút érintett szakaszának hossz- és keresztszelvénye 3 példányban,

·         az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozás (korlátozás, forgalomelterelés) terve 3 példányban

(elektronikus ügyintézés esetén a fenti terveket 1 példányban kell csatolni)

·         az igénybevételt feltüntető terv (helyszínrajz, műszaki leírás, bontásra, helyreállításra vonatkozó leírás),

·         a közút érintett szakaszának hossz-, illetve keresztszelvénye, feltüntetve azokon a vízelvezetés megoldását,

·         az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozás (korlátozás, forgalomterelés) terve.

A kiviteli terv elbírálásához elengedhetetlen a megfelelő tartalmú útügyi szaktervek megléte.

Természetes személy ügyfeleink jogosultak az elektronikus úton történő ügyintézésre. Gazdálkodó szervezet ügyfél az önkormányzat előtti ügye során köteles ügyét elektronikus úton intézni.