2.8. A testületi szerv döntései előkészítésének rendje, az állampolgári közreműködés (véleményezés) módja, eljárási szabályai, a testületi szerv üléseinek helye, ideje, nyilvánossága, döntései, ülésének jegyzőkönyvei, illetve összefoglalói, a testületi szerv szavazásának adatai, ha ezt jogszabály nem korlátozza
A testületi szerv döntései előkészítésének rendjére, az állampolgári közreműködés (véleményezés) módjára, eljárási szabályaira, a testületi szerv üléseinek helyére, idejére, nyilvánosságára vonatkozó szabályok
A képviselő-testület évente legalább 8 alkalommal rendes ülést tart.
Az ülés napját a tárgyhó minden hónap 4. hetének, keddjére 15 órára kell ütemezni.
A képviselő-testület július hónapban nem tart ülést.
A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívására vonatkozó indítvány írásban vagy elektronikus formában a polgármesternél terjeszthető elő.
A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt.
A képviselő-testületi ülés helyéről, időpontjáról, napirendjéről az ülést megelőző 5. naptól a polgármester tájékoztatást tesz közzé az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel.
A rendes ülések meghívóját és a kapcsolódó előterjesztéseket a képviselő-testület tagjai részére az ülés előtt legalább 5 nappal el kell juttatni. A tanácskozási joggal meghívottak a rendes ülés meghívóját szintén az ülés előtt 5 nappal kapják meg.
A rendkívüli ülésekre történő meghívás történhet írásban, szóban, elektronikus úton, olyan módon, hogy az ülést megelőző nap 12 óráig értesüljenek a képviselők, a bizottságok képviselő-testületi tagsággal nem rendelkező tagjai, az intézményvezetők, valamint a napirendi pontban érintett személyek, szervek képviselő, tagjai.
A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal a napirend témájától függően meg kell hívni:
a) a bizottságok képviselő-testületi tagsággal nem rendelkező tagjait,
b) intézmények vezetőit,
c) nemzetiségi önkormányzat elnökét,
d) egyházak képviselőit.
A meghívó mellékletét képezi az előterjesztés, szükség esetén a kérelem, egyéb javaslat.
Az előterjesztés írásban és szóban is beterjeszthető. Az előterjesztés tartalmazza a tényállást, valamint lehetőség szerint döntési alternatívákat.
Előterjesztés
Előterjesztésnek minősül:
a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – dokumentum;
b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
Előterjesztést a polgármester, alpolgármester, a jegyző, a bizottság elnöke, a képviselők, illetve az intézményvezetők, valamint a település lakosságát érintő kérdésről való beszámolóra, tájékoztatóra felkért személy vagy szervezet képviselője tehetnek.
Az ülés vezetője halaszthatatlan esetben szóbeli sürgősségi előterjesztést is engedélyezhet (szóban vagy írásban). Sürgősségi előterjesztés akkor terjeszthető be, ha határidő mulasztás vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be. A sürgősségi előterjesztést legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásáig lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.
A szavazatok igen, nem, illetve tartózkodó tartalmúak lehetnek.
Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő;
b) a polgármester;
c) az alpolgármester,
d) a bizottság elnöke,
e) a jegyző.
A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.
Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata.
A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:
a) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el. A tervezet előkészítésében a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság részt vesz, ha tárgya érinti a bizottság feladat- és hatáskörét.
b) A tervezetet megvitatás céljából az illetékes bizottság(ok) elé kell terjeszteni az a) pont szerinti esetben, amely azt megvitatja. Erre az ülésre a jegyzőt és szükség szerint más külső szakembereket is meg kell hívni.
c) A jegyző – a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.
Határozati javaslatot a polgármester, alpolgármester, a jegyző, a bizottság elnöke, a képviselők tehetnek.
A határozati javaslatot legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 10. napig kell a jegyzőhöz eljuttatni.
A határozati javaslatot a jegyző továbbítja a polgármesternek, aki gondoskodik a soron következő képviselő-testületi ülésre történő beterjesztéséről.
Az önkormányzat bizottsága, valamint a képviselő-testület tagja a vita lezárásáig bármely határozati javaslathoz módosító indítványt nyújthat be a képviselő-testülethez.
A határozati javaslatot előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot, illetve a módosító határozati javaslatot a benyújtó a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.