Blog

Közérdekű

Baji Római Katolikus Plébánia (Vércse kincsei)

Természeti, épített és kulturális értékek – „Vércse kincsei” – megőrzése és bemutatása tárgyú pályázaton sikeresen pályázott a Baji Római Katolikus Plébánia. A nyert támogatással a Baji Assisi Szent Ferenc Templom Angster Orgonájának felújítása valósult meg a Soproni Orgonaépítő Kkt. munkájának köszönhetően.

Általános közzétételi lista

II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok

2.1 A szerv alaptevékenysége, feladat- és hatásköre
2.2 Az országos illetékességű szervek, kormányhivatalok feladatáról, tevékenységéről
2.3 A helyi önkormányzat önként vállalt feladatai
2.4 A hatósági ügyek intézésének rendjével kapcsolatos adatok
2.5 Közszolgáltatások
2.6 A szerv nyilvántartásai
2.7 Nyilvános kiadványok
2.8 Döntéshozatal, ülések
2.9 A szerv, döntései, koncepciók, tervezetek, javaslatok
2.10 Hirdetmények
2.11 Pályázatok
2.12 Ellenőrzések nyilvános megállapításai
2.13 Közérdekű adatok igénylése
2.14 A tevékenységre vonatkozó statisztikai adatgyűjtés
2.15 Közérdekű adatokra vonatkozó kötelező adatszolgáltatás
2.16 Közérdekű adatok hasznosítására irányuló szerződések
2.17 Közérdekű adatok felhasználására, hasznosítására vonatkozó általános szerződési feltételek
2.18 Közzétételi listák
2.19 Közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerint újrahasznosítható közadat
2.20 A 19. sor szerinti közadatok újrahasznosítására vonatkozó szerződési feltételek
2.21 A 19. sor szerinti közadatok újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátásáért fizetendő díjak
2.22 Közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerinti jogorvoslati tájékoztatás
2.23 Közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerint kötött kizárólagos jogot biztosító megállapodások
2.24 Közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerint a kulturális közadatok digitalizálására jogot biztosító megállapodások
2.25 Közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerint azon jogszabályok, dokumentumok, melyek bevétel fedezését írja elő

Általános közzétételi lista

2.5 Közszolgáltatások

Hulladékgazdálkodás

NHSZ Vértes Vidéke Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.
Cégjegyzékszám: 11-09-020967
Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt. 11740009-24108456
KÜJ: 103068400
Székhely: 2800 Tatabánya, Erdész utca E. (a székhelyen ügyfélfogadást nem tartunk)
Levelezési cím: 2800 Tatabánya, Erdész utca E.
Ügyfélszolgálat: 2800 Tatabánya, Fő tér 18/E
E-mail : info@vvhulladekkezelo.hu
http://www.nhsztatabanya.hu/

Általános közzétételi lista

2.4 A hatósági ügyek intézésének rendjével kapcsolatos adatok

2.4. Államigazgatási, önkormányzati, és egyéb hatósági ügyekben ügyfajtánként és eljárástípusonként a hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése, hatáskör gyakorlásának átruházása esetén a ténylegesen eljáró szerv megnevezése, illetékességi területe, az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok eljárási illetékek (igazgatási szolgáltatási díjak) meghatározása, alapvető eljárási szabályok, az eljárást megindító irat benyújtásának módja, (helye, ideje), ügyfélfogadás ideje, az ügyintézés határideje (elintézési, fellebbezési határidő), az ügyek intézését segítő útmutatók, az ügymenetre vonatkozó tájékoztatás és az ügyintézéshez használt letölthető formanyomtatványok, az igénybe vehető elektronikus programok elérése, időpontfoglalás, az ügytípusokhoz kapcsolódó jogszabályok jegyzéke, tájékoztatás az ügyfelet megillető jogokról és az ügyfelet terhelő kötelezettségekről

SZOCIÁLIS ÜGYEK

Hátrányos helyzet, Halmozottan Hátrányos Helyzet határozattal történő megállapítása

Ügyleírás: A gyermek szociális helyzete alapján kerül megállapításra (szülő/szülők/családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége; alacsony foglalkoztatottság; elégtelen lakókörnyezet/lakáskörülmény)
Szükséges mellékletek/okiratok: Kérelem, melyhez csatolni kell: alacsony iskolai végzettség igazolása nyilatkozattal, szülő/szülők/családbafogadó gyám foglalkoztatást helyettesítési támogatásban való részesülés, vagy a kérelem benyújtását megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként  való nyilvántartásba vételéről szóló igazolás, és a hivatal által elvégzett környezettanulmány (elégtelen lakókörnyezet).
Ügyintézés határideje és díja: 8 nap, illetékmentes
Alkalmazott jogszabályok: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint a  gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról149/1997. (IX.10) Korm. rendelet.
Egyéb fontos tudnivalók:  

 

Köztemetés

 

Ügyleírás: A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testülete – a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon belül – gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

·         nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

§  az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

Szükséges mellékletek/okiratok: ·         Formanyomtatvány

·         Jövedelemigazolás

Ügyintézés határideje és díja: 8 nap, illetékmentes
Alkalmazott jogszabályok: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
Egyéb fontos tudnivalók: Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat

·         a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy

·         az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

 

Rendkívüli települési támogatás

Ügyleírás: A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.
Jogosultsági feltételek: A rendkívüli települési támogatásra az a kérelmező jogosult, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 280 %-át, egyedül élő esetén 450 %-át.

 

Rendkívüli települési támogatás nyújtható annak a személynek is, akinek a meghatározott jövedelemhatárt meghaladja ugyan a jövedelme, de előre nem tervezhető indokolt többletkiadásai következtében (különösen munkanélküliség, betegség, baleset, elemi kár, váratlan haláleset, természeti katasztrófa, a gyermek beiskoláztatása, óvodáztatása, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, egyéb méltányolható helyzet miatt) létfenntartása veszélyeztetett.

A rendkívüli települési támogatás eseti jelleggel nyújthat.

Tűzifa formájában nyújt rendkívüli települési támogatást annak a kérelmezőnek, akinek a téli időszakban a tüzelő megvásárlása létfenntartását veszélyeztetné és az ingatlanában való fűtés kizárólag tűzifával biztosítható. A tűzifa támogatás iránti kérelmet téli időszakban egyszer lehet benyújtani.

 A rendkívüli települési támogatás természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátásként kell megállapítani akkor, ha

a)    a kérelem erre irányul vagy

b)    az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a támogatás felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

Szükséges mellékletek/okiratok: ·         Formanyomtatvány

·         Jövedelemigazolás

Ügyintézés határideje és díja: 8 nap, illetékmentes
Alkalmazott jogszabályok: ·         A szociális igazgatás és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv Baj Község Önkormányzat .Az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 3/2015. (II.24.) önkormányzati rendelete

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

Ügyleírás: ·         A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult

§  ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésnek és hátrányos helyzet esetén a szünidei gyermekétkeztetésnek,

§  pénzbeli támogatásnak,

§  egyéb kedvezmények igénybevételére.

Ha a jogosultság

·         a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában

·         a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában pénzbeli támogatást nyújt gyermekenként.

Jogosultsági feltételek: A gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg :

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 145%-át, ha

aa) a gyermeket egyedülálló szülő vagy más törvényes képviselő gondozza,

ab) a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy

ac) a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek;

b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 135%-át az a) pont alá nem tartozó esetben.

A támogatás feltétele továbbá, hogy a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyona külön-külön nem haladja meg a nyugdíjminimum 20-szorosát (570 000.- Ft-ot), vagy együttes értékük a nyugdíjminimum 70-szeresét (1 995 000.- Ft-ot):

A támogatás időtartama:
A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja. A jogosultság (főszabályként) egy év időtartamra került megállapításra.

A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

Szükséges mellékletek/okiratok: Kérelem, melyhez csatolni kell:
a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó- jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló igazolást, a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagáról szóló igazolást, gyermektartásdíj, ösztöndíjra vonatkozó igazolást

A gyorsabb ügyintézés érdekében csatolni lehet:
GYES, GYED, GYET, családi pótlék, árvaellátás összegéről szóló hatósági bizonyítványt, álláskeresési ellátás határozatát, vállalkozók esetén a NAV által kiadott jövedelemigazolást, 18 év feletti gyermek esetében iskolalátogatási igazolást, nyugdíjasok esetén a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság által kiadott nyugdíj összegéről szóló éves igazolást, a kérelem benyújtását megelőző hónap nyugdíjszelvényét. Válásról, gyermekelhelyezésről bírósági végzés másolatát.

Ügyintézés határideje és díja: 8 nap, illetékmentes
Alkalmazott jogszabályok: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény.
Egyéb fontos tudnivalók: A jogosultsági feltételek vizsgálata során nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű.

Települési ÁPOLÁSI CÉLÚ TÁMOGATÁS

Ügyleírás: Települési ápolási támogatás állapítható meg azon személy részére,

a)      akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetén annak 200%-át, és

b)      18 év feletti tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi, továbbá

c)      regisztrált álláskereső, valamint

d)     az ápolttal közös háztartásban nem él más ápolásra alkalmas hozzátartozó, és

e)      az ápolást végző személy és az ápolt személy nem kötött egymással eltartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést.

A települési ápolási támogatás havi összege az ápolási díjnak a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszegének 80%-a.[1]

Jogosultsági feltételek:  
Szükséges mellékletek/okiratok: Kérelemhez mellékelni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg, és szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.
Ügyintézés határideje és díja: 8 nap, illetékmentes
Alkalmazott jogszabályok: A szociális igazgatás és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv Baj Község Önkormányzat .Az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 3/2015. (II.24.) önkormányzati rendelete

Települési támogatás gyógyszerkiadások viseléséhez

Ügyleírás: Települési gyógyszertámogatás állapítható meg a betegséggel kapcsolatos gyógyszerek vásárlásához A települési gyógyszertámogatás eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában nyújtható.

Eseti települési gyógyszertámogatás egyszeri összege legfeljebb 5.000,- Ft.

 

.

Jogosultsági feltételek: Eseti települési gyógyszertámogatásra jogosult az,

a)      akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át meghaladja, de nem éri el annak 250%-át, egyedül élő esetén meghaladja annak 250%-át, de nem éri el annak 400%-át, továbbá

b)      a háziorvosi vagy szakorvosi igazolásán szereplő havi gyógyszerek OEP internetes oldala szerinti térítési díj 3.000,- Ft, vagy annál több.

Az eseti települési gyógyszertámogatás iránti igényét egy személy egy naptári évben legfeljebb 3 alkalommal nyújthatja be

Rendszeres települési gyógyszertámogatásra jogosult az,

a)      akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén annak 250%-át, továbbá

b)      vagyonnal nem rendelkezik, valamint

c)      a háziorvosi vagy szakorvosi igazolásán szereplő havi gyógyszerek OEP internetes oldala szerinti térítési díj 5.000,- Ft, vagy annál több.

Rendszeres települési gyógyszertámogatás 12 hónapra kerül megállapításra legalább 3.000,- Ft.

 

Nem jogosult gyógyszertámogatásra, aki közgyógyellátásra jogosult.

Szükséges mellékletek/okiratok: ·         A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani.

·         Jövedelemigazolások

·         Háziorvos vagy szakorvos által kiállított igazolás a havi rendszeres vényköteles gyógyszerek listájáról, valamint a gyógyszertár igazolása ezen gyógyszerek költségéről.

Ügyintézés határideje és díja: 8 nap, illetékmentes
Alkalmazott jogszabályok: ·         A szociális igazgatás és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv Baj Község Önkormányzat .Az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 3/2015. (II.24.) önkormányzati rendelete

 

Települési lakásfenntartási támogatás

 

Ügyleírás: A települési lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló családok részére az általuk lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott támogatás. A támogatás a villanyáram-, a víz- és csatorna-, a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás és a szemétszállítás díjához nyújtható. A települési lakásfenntartási támogatást természetbeni szociális ellátás formájában, a szolgáltató részére történő utalással kell nyújtani.

 

Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a család tagjai egyikének sincs vagyona. A települési lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,- Ft. A települési lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság:

a)      ha a családban egy személy lakik 35 nm,

b)      ha a családban két személy lakik 45 nm,

c)      ha a családban három személy lakik 55 nm,

d)      ha a családban négy személy lakik 65 nm,

e)      ha négy személynél több lakik a családban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

 

.

Jogosultsági feltételek: A települési lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

a)      a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b)      a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult családjában az egy főre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2.000,- Ft, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

 

A települési lakásfenntartási támogatás 12 hónapra kerül megállapításra.

 

(9) A települési lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és családok számától.

Szükséges mellékletek/okiratok: ·         A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani.

·     

Ügyintézés határideje és díja: 8 nap, illetékmentes
Alkalmazott jogszabályok: ·         A szociális igazgatás és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv Baj Község Önkormányzat .Az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 3/2015. (II.24.) önkormányzati rendelete

 

 

 

Települési GYERMEKSZÜLETÉSI TÁMOGATÁS

Ügyleírás: Települési gyermekszületési támogatás nyújtható gyermek születésére tekintettel, ha a szülők bármelyike a településen életvitelszerűen lakik.

 

A támogatás összege a szülő jövedelmi viszonyától függetlenül 50.000,- Ft gyermekenként.

Jogosultsági feltételek:  
Szükséges mellékletek/okiratok: ·         A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani.

·         Születési anyakönyvi kivonat

Ügyintézés határideje és díja: 8 nap, illetékmentes
Alkalmazott jogszabályok: ·         ·         A szociális igazgatás és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv Baj Község Önkormányzat .Az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 3/2015. (II.24.) önkormányzati rendelete

 

Időskorúak települési támogatása

Ügyleírás: Időskorúak települési támogatására jogosultak a 65 év feletti, a településen életvitelszerűen lakó személyek jövedelemtől függetlenül, minden év decemberében egy alkalommal, természetbeni vagy pénzbeli formában. támogatás összege személyenként legalább 2.000,- Ft. Karácsonyi települési támogatásra jogosultak azok a településen életvitelszerűen lakó családok jövedelemtől függetlenül, akik a családban három vagy több 0-18 év közötti gyermeket nevelnek, illetve azok az egyedülálló szülők akik 0-18 év közötti gyermeket vagy gyermekeket nevelnek egyedül, minden év decemberében egy alkalommal, természetbeni vagy pénzbeli formában[2].

 

A támogatás összege gyermekenként 6.000,- Ft.

Jogosultsági feltételek:  
Szükséges mellékletek/okiratok: ·         A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani.

·        

Ügyintézés határideje és díja: 8 nap, illetékmentes
Alkalmazott jogszabályok: ·         ·         A szociális igazgatás és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv Baj Község Önkormányzat .Az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 3/2015. (II.24.) önkormányzati rendelete

 

 

Települési KARÁCSONYI TÁMOGATÁS

Ügyleírás: Karácsonyi települési támogatásra jogosultak azok a településen életvitelszerűen lakó családok jövedelemtől függetlenül, akik a családban három vagy több 0-18 év közötti gyermeket nevelnek, illetve azok az egyedülálló szülők akik 0-18 év közötti gyermeket vagy gyermekeket nevelnek egyedül, minden év decemberében egy alkalommal, természetbeni vagy pénzbeli formában. A támogatás összege gyermekenként 6.000,- Ft.

Gyermekek karácsonyi települési támogatására jogosult a baji lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és a Baji Német Nemzetiségi Óvodába vagy Bölcsődébe járó, vagy a Baji Szent István Német Nemzetiségi Általános Iskolába tanuló gyermek, minden év decemberében egy alkalommal, természetbeni formában. A támogatás összege gyermekenként 2.500,- Ft.

Közfoglalkoztatottak karácsonyi települési támogatására jogosult az önkormányzat alkalmazásában lévő baji lakóhellyel rendelkező közfoglalkoztatott jövedelemtől függetlenül, minden év decemberében

a)         egy alkalommal természetbeni formában, és

b)         egy alkalommal meleg étel adása formájában.

A támogatás összege személyenként 5.000,- Ft.

 

Jogosultsági feltételek: A jogosult Bajon lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen Naszályon él.
Szükséges mellékletek/okiratok:  
Ügyintézés határideje és díja: 8 nap, illetékmentes
Alkalmazott jogszabályok: ·         A szociális igazgatás és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv Baj Község Önkormányzat .Az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 3/2015. (II.24.) önkormányzati rendelete
   
   

 IGAZGATÁSI ÜGYEK

Állattartási ügyek

Ügyleírás: Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok védelmére, kíméletére vonatkozó jogszabály vagy hatósági határozat előírását megsérti, vagy annak nem tesz eleget, magatartásának súlyához, ismétlődéséhez, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegéhez, időtartamához igazodó mértékű állatvédelmi bírságot köteles fizetni.
Szükséges mellékletek/okiratok: Az eljárás hivatalból, illetőleg bejelentés alapján hivatalból indul.

A bejelentésnek tartalmaznia kell:

·         szabálytalan állattartást folytató személy neve, lakcíme

·         szabálytalan, kifogásolt állapot leírása

Ügyintézés határideje és díja: 8 nap, illetékmentes
Alkalmazott jogszabályok: ·         Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL tv.

·         244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról

·         Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény

·         41/2010. (II.26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról

Egyéb fontos tudnivalók: Állattartási ügyekben Baj Község Jegyzőjének hatásköre Baj község közigazgatási területére terjed ki.

 

Anyakönyvi okiratok kiállítása

Ügyleírás: Az anyakönyv alapján az ügyfél szóbeli vagy írásbeli kérelmére anyakönyvi kivonat vagy hatósági bizonyítvány adható ki.
Az anyakönyvi kivonat kiállítását az érintett, vagy az általa meghatalmazott személy kérheti. Kiskorú esetén a szülők, vagy a szülők által meghatalmazott személy részére állítható ki az okirat. Halotti anyakönyvi kivonat kiadható a hozzátartozó részére, vagy annak, akinek jogos érdeke fűződik a haláleset tényének igazolásához, amennyiben a kérelmező az érdeket igazolja.
Szükséges mellékletek/okiratok: Átvevő személyazonosítására szolgáló okmány:
– személyazonosító igazolvány, vezetői engedély vagy útlevél
– lakcímet igazoló hatósági igazolvány
Amennyiben az átvevő meghatalmazott, úgy közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt (két tanú aláírásával ellátott) eredeti meghatalmazás.
Ügyintézés határideje és díja: Írásbeli és szóbeli kérelem esetén 8 nap, amennyiben az anyakönyvi esemény az Elektronikus Anyakönyvi Rendszerben már szerepel.

Illetékmentes.

Alkalmazott jogszabályok: ·         2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról

·         429/2017 (XII.20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól

·         174/2017 (VI.30.) Korm. rendelet az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

·         2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Egyéb fontos tudnivalók: Anyakönyvi okirat kiállítására az az anyakönyvvezető illetékes, akinél az anyakönyvi okirat kiállítását kérték.

 

Bejelentés köteles ipari tevékenység

Ügyleírás: A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Kormányrendelet 1. számú melléklete tartalmazza a bejelentés köteles tevékenységek körét.
Szükséges mellékletek/okiratok: A bejelentést formanyomtatványon, elektronikusan kell megtenni.
Ügyintézés határideje és díja: A jegyző telepet – amennyiben a telepen a tevékenység folytatható – 8 napon belül nyilvántartásba veszi.

·         Az eljárás illetékmentes.

·         Az engedély jogosultja a kérelem adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni.

·         A tevékenység megszüntetését haladéktalanul be kell jelenteni.

Alkalmazott jogszabályok: ·         57/2013. (II.27.) Kormányrendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól

·         Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL tv.

·         2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

·         35/1999. (X. 13.) BM rendelet az igazgatási szolgáltatási díj

 

Bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység

Ügyleírás: A 210/2009. (IX.29.) Kormányrendelet 3. és 6. számú mellékletében meghatározott termékkörök értékesítése.
Kérelem benyújtásának módja:  
Szükséges mellékletek/okiratok: A kérelemhez eredetben, vagy hitelesítésre alkalmas másolatban – az eredeti bemutatása mellett- csatolni kell:

·         Vásárlók könyvét az üzlet bejelentésekor kérjük behozni.

·         Egyéni vállalkozó esetében: vállalkozói igazolvány vagy igazolás

·         Hűtést igénylő állati eredetű termék árusítása esetén határozat a KEM KH Tatabányai Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági Állategészségügyi Osztálytól Tata, Új út 17. 1. em.

·         Amennyiben a kérelem benyújtása elektronikus formában történik, az eljárás díjának befizetését igazoló dokumentumot

·         Amennyiben cég kíván szálláshelyet üzemeltetni abban az esetben aláírási címpéldány szükséges

Képviseleti eljárás esetén írásbeli meghatalmazás szükséges.

kereskedőnek szükséges igazolnia az üzlet használatának jogcímét, haszonélvezet esetében a haszonélvező hozzájárulását, illetve a közös tulajdonban álló üzlet esetében a tulajdonostársak hozzájárulását.

A jegyző szerzi be: a tulajdonjogot igazoló tulajdoni lapot

Ügyintézés határideje és díja: A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság a szolgáltatót a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 23. § (1) bekezdés alapján a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a 22. §-ban meghatározott követelményeknek, és legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított 8 napon belül,

·         ha a bejelentés megfelel a 22. §-ban meghatározott követelményeknek, és az eljárási illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat megfizették, a bejelentést tevőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti;

·         ha a bejelentés nem felel meg a 22. §-ban meghatározott követelményeknek, vagy a bejelentésre előírt eljárási illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat nem fizették meg, és a szolgáltató nem részesült költségmentességben, a bejelentés hiányainak megjelölése mellett figyelmezteti a szolgáltatót a tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeire.

Illetékmentes

A jegyző a nyilvántartásba vételt követően az országos nyilvántartásba rögzíti. A nyilvántartást az önkormányzat honlapján közzéteszi.

A kereskedő köteles az üzlet nyitvatartási idejét a működési engedély iránti kérelemben, illetve a az abban bekövetkező változást az azt megelőző nyolc napon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni, mely illetékmentes.

Alkalmazott jogszabályok: ·         2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

·         210/2009. (IX.29.) Kormányrendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

·         2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

Egyéb fontos tudnivalók: Illetékesség:

Bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység ügyében Baj Község Jegyzőjének hatásköre Baj  közigazgatási területére terjed ki.

Ha a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy a szolgáltató a bejelentés-köteles tevékenységet bejelentés nélkül ténylegesen folytatja, ideértve azt az esetet is, ha a szolgáltató a bejelentés előírt adataiban bekövetkezett változás bejelentését elmulasztotta, bírságot szab ki.

 

Birtokvédelmi ügyek

Ügyleírás: A jegyző a Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvényben (Ptk.) meghatározott szabályok szerint és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL tv. alapján az ellenérdekű ügyfelek vitájában csak a hatáskörébe tartozó esetekben, a tényleges birtoklás, birtokállapot (használat) alapján dönt. Az eljárás során a tulajdonjoggal és a birtoklás jogalapjának kérdésével kapcsolatos – bírósági hatáskörbe tartozó – vitát nem rendezi.

A Ptk. 5: 8 § (1) bekezdése szerint „A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását, vagy a zavarás megszüntetését.”

A birtokvédelmi eljárást a birtoksértés megvalósulásának helye szerint illetékes jegyző folytatja le a 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet Kormányrendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló jogszabály 2.§ (1) bekezdése értelmében.

A birtokvédelmi eljárás kérelemre indul, melynek tartalmaznia kell:

·         a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét vagy székhelyét,

·         annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik,

·         a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, – ideértve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,

·         a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,

·         a birtoksértés időpontjára történő utalást,

·         a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.

A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valónak fogadja el.

Szükséges mellékletek/okiratok: ·         A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérő benyújtja a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat, és képviselő eljárása esetén csatolja a meghatalmazást.

·         A birtokvédelmet kérő a papír alapon előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban nyújtja be, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri.

Ügyintézés határideje és díja: A kérelem illetékmentes.

A birtokvédelmi eljárást a jegyző 15 napon belül, ha tolmács kirendelése válik szükségessé, harminc napon belül folytatja le. Az eljárási határidőbe nem számít bele

·         a jegyzői megkeresés hivatalos iratként való postára adásának napjától annak kézbesítéséig vagy a megkeresés jegyzőhöz történő visszaérkezéséig terjedő időtartam,

·         a jegyzői megkeresés kézbesítésétől az ellenérdekű fél nyilatkozatának megtételéig vagy az ellenérdekű fél írásbeli nyilatkozatának jegyzőhöz történő megérkezéséig terjedő legfeljebb nyolc napos időtartam.

Alkalmazott jogszabályok: ·         Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

·         Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL tv.

·         A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet.

Egyéb fontos tudnivalók: A jegyzői döntés ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. A határozatot sérelmesnek tartó ügyfél – az ellenérdekű ügyfél ellen indított keresettel – a határozat kézbesítését követő 15 napon belül bírósághoz fordulhat.

 

Címkezelési eljárás

Ügyleírás: Házszám megállapítás:
A képviselő-testület, illetve jegyző által megállapított címek nyilvántartásba vétele, a bekövetkezett adatváltozások, adatjavítások nyilvántartáson történő átvezetése. Az eljárás a Baji Polgármesteri Hivatal házszám megállapításával kapcsolatos értesítése, KEM. Kormányhivatal Tatai Járási Hivatalának ingatlan-nyilvántartási törvényen alapuló tájékoztatása, illetőleg az ügyfél erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével történő bejelentése alapján, hivatalból indul.
A házszám megállapítás az önkormányzati rendelet alapján a képviselő-testület jegyzőre átruházott hatáskör, hivatalból indult eljárás keretében történik, melynek ügyintézési határideje 60 nap. A határozat véglegessé válását követően a jegyző a központi jogszabály alapján megállapítja az adott ingatlan/lakás címét, melynek ügyintézési határideje 8 nap. Ezt követően a cím bejegyzésre/módosításra kerül a központi címnyilvántartó rendszerben, melyet a kormányhivatal földhivatali szerve átemel az ingatlan-nyilvántartási rendszerbe (tulajdoni lapra történő átvezetés).

Cím megállapítás:
Amennyiben a címkezelési eljárás házszámmódosítást, házszám megállapítást nem, csak további címelem kezelést igényel a jegyző – a  címmegállapító határozat véglegessé válását követően – a központi jogszabály alapján megállapítja az adott ingatlan/lakás címét, melynek ügyintézési határideje 8 nap. Ezt követően a cím bejegyzésre/módosításra kerül a központi címnyilvántartó rendszerben, melyet a kormányhivatal földhivatali szerve átemel az ingatlan-nyilvántartási rendszerbe (tulajdoni lapra történő átvezetés).
Lakcímváltozást érintő módosítás, illetve új cím keletkezése esetén a címet megállapító határozat véglegessé válását követően a lakcím bejelentését és új lakcímkártya igénylését a Tatai Járási Hivatal Okmányirodai Osztályán lehet igényelni.

Ingatlan címéről hatósági bizonyítvány kiadása.
Az eljárás az ügyfél által előterjesztett kérelemre indul. A kérelemben meg kell jelölni: a kérelmező személyes adatait (név, születési név, születési hely, születési idő, anyja neve, lakcíme), az igazolni kívánt tényt, adatot, állapotot.

Szükséges mellékletek/okiratok: Tulajdoni lap, házszám megállapító határozat;
Ügyintézés határideje és díja: Hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelem előterjesztésétől számított 8 nap.

A hatósági bizonyítvány kiállítása ügyfelenként egy példányban 3.000.- Ft illetékköteles.

Alkalmazott jogszabályok: ·         A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014 (XII.23) Korm. rendelet

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Egyéb fontos tudnivalók: A bejelentést/kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőhöz lehet benyújtani.

 

Hagyatéki ügyek

Ügyleírás: Az elhunyt tulajdonában lévő ingatlan, vagy más leltározás alá eső vagyontárgy esetében kerül sor hagyatéki leltár felvételére, majd a leltár az illetékes közjegyző felé továbbítására.

A halálesetről a halottvizsgálati bizonyítvány egy példányával értesül a jegyző.
Hagyatéki eljárás hivatalból és kérelemre indítható.

Eljárást az a személy indíthat, akinek a hagyatékhoz jogi érdeke fűződik.

Szükséges mellékletek/okiratok: ·         Halotti anyakönyvi kivonat másolata – becsatolása kötelező

·         Végrendelet, életjáradék vagy öröklési szerződés esetén annak másolata

·         Öröklésre jogosultak adatai: örökhagyó házastársa, gyermeke (ennek hiányában) vér szerinti  hozzátartozóinak személyi adatai, személyi azonosító számai, elérhetősége

·         Az elhunyt tulajdonában lévő ingatlan adatai: címe, helyrajzi száma (tulajdoni lapot a Földhivataltól nem kell kikérni)

·         Fenntartásos betétkönyv, folyószámla, fizetési, nyugdíj-előtakarékossági, tartós befektetési, önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári, ügyfél vagy értékpapírszámla esetén a számlavezető pénzintézet neve, címe és a betétkönyv, számla száma,

·         Gépjármű (személygépjármű, tehergépkocsi, motorkerékpár, mezőgazdasági jármű) esetén a gépjármű forgalmi engedélye (másolat) és becsült értéke,

·         Lajstromozott vagyontárgy megnevezése, értéke,

·         Kárpótlási jegy, vagyonjegy, szövetkezeti részjegy vagy bármilyen értékpapír esetén a kibocsátó és a kezelő neve, címe, az értékpapír sorszáma és névértéke,

·         Belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedés adatai (cégkivonat, társasági szerződés, vagyoni részesedés igazolásának másolata)

·         Szerzői-. találmányi jogdíjakat igazoló iratok másolata

·         Törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket (300.000 Ft-ot) meghaladó ingó vagyon megnevezése, tulajdoni hányada, becsült értéke, helye

·         Temetéssel kapcsolatos kiadások (számlák, elismervények)

·         Hagyatéki terhek (tartozások, kölcsön, hitel, jelzálog stb.)

·         Az elhunytat megillető kifizetetlen járandóság (fel nem vett nyugdíj esetén a nyugdíjas törzsszám).

Amennyiben az örökhagyó után sem ingatlan, sem leltározási kötelezettség alá eső vagyontárgy nem maradt az eljárás lezárása érdekében a hozzátartozónak elégséges nemleges nyilatkozatot kitölteni és visszajuttatni. Ez esetben hagyatéki eljárás nem indul!

Ügyintézés határideje és díja: ·         A hagyatéki leltárt 30 napon belül kell elkészíteni.

·         Az eljárás illetékmentes

Alkalmazott jogszabályok: 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről

Egyéb fontos tudnivalók: Illetékesség:

A hagyatéki eljárás lefolytatására az elhunyt személy utolsó belföldi lakóhelye szerint illetékes jegyző jár el.

A felvett hagyatéki leltár Dr. Rubovszkyné dr. Kerekes Márta Közjegyző részére (Székhelye: 2890 Tata, Agostyáni u. 23.) kerül továbbításra.

A közjegyző folytatja le a hagyatéki tárgyalást, amelyre minden, örökösként érdekelt fél idézést kap.
A közjegyző az előtte folyó eljárásról, annak befejezéséről a Hivatalt nem értesíti, hagyatékátadó végzést részére nem küld.

Ha a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó leltározás alá eső vagyontárgy, pót-hagyatéki eljárásnak van helye. A pót-hagyatéki eljárás bármely érdekelt fél által, bármikor kezdeményezhető, elévülési ideje nincs.

Haláleset anyakönyvezése

Ügyleírás: A halálesetet az azt követő első munkanapon be kell jelenteni a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentőnek közölnie és igazolnia kell mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek.
Az anyakönyvezést a hozzátartozó személyesen, vagy megbízott útján – temetkezési vállalkozás közbenjárásával (meghatalmazással) – kezdeményezi.
Az eljárás – beleértve a „Halotti anyakönyvi kivonat” első ízben történő kiállítását is – illetékmentes.
Az anyakönyvvezető az eljárás során a magyar állampolgár, vagy a magyarországi tartózkodási joggal rendelkező külföldi állampolgár személyazonosításra alkalmas okmányait bevonja, (személyazonosító igazolvány, útlevél, vezetői engedély, regisztrációs igazolás, állandó tartózkodási kártya, tartózkodási engedély és lakcímet igazoló hatósági igazolvány) és érvénytelenítést követően továbbítja a haláleset helye szerint illetékes járási hivatal okmányirodájához. A bevont személyazonosító igazolványt a hozzátartozó külön kérésére az anyakönyvvezető érvénytelenítés után visszaadja a haláleset bejelentőjének.
Szükséges mellékletek/okiratok: ·         Jegyzőkönyv a haláleset bejelentéséről (intézetben történt halálesetnél: egészségügyi / szociális intézmény)

·         Halottvizsgálati bizonyítvány I-IV példánya

·         Az elhalt magyar állampolgár személyazonosítására és állampolgárságának igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél, vezetői engedély és lakcímet igazoló hatósági igazolvány.

·         Az elhalt születési anyakönyvi kivonata (amennyiben rendelkezésre áll)

Az elhalt családi állapotát igazoló okiratok:
Ha az elhalt családi állapota házas/bejegyzett élettárs: az elhalt házassági anyakönyvi kivonata/bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi kivonat ( amennyiben a bejelentő rendelkezésére áll)
Ha az elhalt családi állapota özvegy/özvegy bejegyzett élettárs: házastársának halotti anyakönyvi kivonata, a volt házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonata/ a volt bejegyzett élettárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy az e tényt tartalmazó bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi okirat (amennyiben a bejelentő rendelkezésére áll)
Ha az elhalt családi állapota elvált/ elvált bejegyzett élettárs: Jogerős bírósági ítélet vagy a házasság megszűnésének tényét is igazoló házassági anyakönyvi kivonat/ a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetését igazoló jogerős közjegyzői végzés, vagy annak felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását igazoló jogerős bírósági vagy hatósági határozat, vagy az e tényt tartalmazó bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi okirat (amennyiben a bejelentő rendelkezésére áll)

Külföldi állampolgár halálesete:
Az elhalt külföldi állampolgár személyazonosítására és állampolgárságának igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél, magyar hatóság által kiállított okmányok (regisztrációs igazolás, állandó tartózkodási kártya, tartózkodási engedély) és lakcímet igazoló hatósági igazolvány.
Az elhalt születési anyakönyvi kivonata és családi állapot igazolására szolgáló okiratok hiteles magyar nyelvű fordítása.
Ha az elhalt családi állapota házas: házassági anyakönyvi kivonat
Ha az elhalt családi állapota özvegy: az elhalt házastárs halotti anyakönyvi kivonata
Ha az elhalt családi állapota elvált: jogerős bírósági határozat
Nőtlen, vagy hajadon családi állapotot igazoló okirat.

Az anyakönyvi eljárásokban csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (2800 Tatabánya, Fő tér 20.) által készített fordítások fogadhatók el.

A külföldi okiratok elfogadhatóságát vizsgálni kell, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 65. § (3) bekezdés szerint, ezért további diplomáciai felülhitelesítésre, vagy Apostille záradékra lehet szükség.

Diplomáciai felülhitelesítés: Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az alábbi kivételekkel – a külföldön kiállított okirat csak akkor fogadható el, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.
Kivételek a diplomáciai felülhitesítés alól:

•Apostille: azon külföldi okiratok esetén, amelyet olyan állam hatósága állított ki, amely részese a felülhitelesítés mellőzéséről szóló 1961. október 5. napján kelt hágai egyezménynek, az okiratot diplomáciai felülhitesítés helyett az adott állam arra illetékes hatósága által kiállított ún. Apostille záradékkal kell ellátni.
•Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet nem végez felülhitelesítési tevékenységet, a külföldi okirat diplomáciai felülhitesítés nélkül is elfogadható. Ebben az esetben az okiratot kiállító állam külügyminisztériumának hitelesítését kell beszerezni.
•A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi kivonat diplomáciai felhitelesítés nélkül is elfogadható.

Ügyintézés határideje és díja: 8 nap, illetékmentes
Alkalmazott jogszabályok: ·         2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról

·         429/2017 (XII.20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól

·         174/2017 (VI.30.) Korm. rendelet az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről

·         2011. évi CXII tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

·         351/2013. (X. 4.) a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról

·         2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Egyéb fontos tudnivalók: Illetékesség: Haláleset bekövetkezési helye szerint illetékes anyakönyvvezető.

 

Hazai anyakönyvezés

Ügyleírás: A magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményét (születés, házasság, haláleset) Magyarországon is anyakönyveztetni kell.

Magyarországon egy speciális anyakönyv tartalmazza a magyar állampolgárok külföldön történt anyakönyvi eseményeit, az úgynevezett hazai anyakönyv.

A hazai anyakönyvi nyilvántartást a Budapest Főváros Kormányhivatala Állampolgársági és Anyakönyvi Főosztálya vezeti (Cím: 1105 Budapest, Kőrösi Csoma Sándor út 53-55.).

Szükséges mellékletek/okiratok: Magyar állampolgár külföldön történt anyakönyvi eseményéről kiállított okirat hiteles magyar nyelvű fordításban a külföldi okiratok elfogadhatóságára vonatkozó szabályok figyelembevételével.

Diplomáciai felülhitelesítés: Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az alábbi kivételekkel – a külföldön kiállított okirat csak akkor fogadható el, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.

Kivételek a diplomáciai felülhitesítés alól:

•Apostille: azon külföldi okiratok esetén, amelyet olyan állam hatósága állított ki, amely részese a felülhitelesítés mellőzéséről szóló 1961. október 5. napján kelt  hágai egyezménynek, az okiratot diplomáciai felülhitesítés helyett az adott állam arra illetékes hatósága által kiállított ún. Apostille záradékkal kell ellátni.

•Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet nem végez felülhitelesítési tevékenységet, a külföldi okirat diplomáciai felülhitesítés nélkül is elfogadható. Ebben az esetben az okiratot kiállító állam külügyminisztériumának hitelesítését kell beszerezni.

• A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi kivonat diplomáciai felhitelesítés nélkül is elfogadható.

Az anyakönyvi eljárásban csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda vagy hivatásos konzul által készített fordítás fogadható el. (OFFI Tatabánya, Fő tér 20.)

Születés hazai anyakönyvezése iránti kérelem:

– A születés tényét bizonyító eredeti idegen nyelvű okirat hiteles magyar nyelvű fordítása.

-Szülők személyazonosításra alkalmas, és állampolgárságot igazoló okmányai (személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, útlevél, lakcímet igazoló hatósági igazolvány).

– Szülők házassági anyakönyvi kivonata, amennyiben a gyermek házasságon kívül született teljes hatályú apai elismerés megtétele szükséges.

– Szülők nyilatkozata a gyermek névviselésére és a lakóhelyére vonatkozóan.

Házasság hazai anyakönyvezése iránti kérelem:

– Házasság tényét bizonyító eredeti idegen nyelvű okirat hiteles magyar nyelvű fordítása.

– A férj, feleség személyazonosításra és állampolgárság igazolására alkalmas okmányai (személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, útlevél, lakcímet igazoló hatósági igazolvány).

– A férj, feleség nyilatkozatai a házassági névviselésről, amennyiben azt a házassági anyakönyvi kivonat nem tartalmazza.

– A férj, feleség családi állapotának igazolása céljából:

elvált családi állapot esetén az utolsó megszűnt házasság felbontását, vagy érvénytelenné nyilvánítását tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat,

özvegy családi állapot estén a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy a házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat, vagy a házastársat holtnak nyilvánító, illetőleg halál tényét megállapító jogerős bírói határozatot tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat.

Az előző házasság megszűnése utáni névviselés megállapítására be kell mutatni a házassági anyakönyvi kivonatot.

Házasság felbontásának hazai anyakönyvezése iránti kérelem:

-Házassági anyakönyvi kivonat (mely tartalmazza a válás tényét) hiteles magyar nyelvű fordítása, vagy a házasság felbontását igazoló jogerős végzés hiteles magyar nyelvű fordítása

– EU tagállamában kimondott válás esetén un. Brüsszel II. igazolás. Az igazolást csak külön kérésre adja ki az eljáró bíróság, melyet nem szükséges fordíttatni.

Haláleset hazai anyakönyvezése iránti kérelem:

– Az elhalálozás tényét bizonyító eredeti okirat hiteles magyar nyelvű fordítása

– Az elhalt személyazonosításra és állampolgárság igazolására alkalmas okmányai eredetben (személyazonosító igazolvány, vezetői engedély, útlevél, lakcímet igazoló hatósági igazolvány).

– Családi állapot igazolására:

Elvált családi állapot esetén az utolsó megszűnt házasság felbontását, vagy érvénytelenné nyilvánítását tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat,
Özvegy családi állapot estén a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy a házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat, vagy a házastárs holtnak nyilvánító, illetőleg halál tényét megállapító jogerős bírói határozatot tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat.

Ügyintézés határideje és díja: Kérelem továbbítása az eljáró hatósághoz 5 nap
Az eljárás illetékmentes.
Alkalmazott jogszabályok: ·         2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról

·         429/2017 (XII.20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól

·         174/2017 (VI.30.) Korm. rendelet az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről

·         2017. évi XXVIII. tv a nemzetközi magánjogról

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

·         1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

·         2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

 

Házassági név megváltoztatása

Ügyleírás: A házassági név az a név, amely az érintettet a házassági anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti. A házasságot kötő személy a Polgári Törvénykönyvben (továbbiakban Ptk.) felsorolt házassági névviselési formák közül választhat házassági nevet.
A házassági névviselési forma – a házasság fennállása alatt, vagy annak megszűnése után – a Ptk. szabályainak megfelelően az érintett kérelmére módosítható.
Szükséges mellékletek/okiratok: A kérelmező személyazonosítására és magyar állampolgárságának igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolvány, vezetői engedély vagy útlevél, és lakcímet igazoló hatósági igazolvány.
Házassági anyakönyvi kivonat.
Elvált családi állapot esetén: házasság felbontását igazoló jogerős bírósági ítélet, vagy a házasság felbontásának tényét tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat.
Özvegy családi állapot esetén: volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy a volt házastárs halálának tényét tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat.
Ügyintézés határideje és díja: Ügyintézés határideje 8 nap.
Amennyiben a házasságkötés nem Naszályon történt, a kérelem továbbításra kerül a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőhöz.

Házassági névviselés módosításának illetéke: 3.000.- Ft, melyet illetékbélyeg formájában kell leróni.
Házassági anyakönyvi kivonat kiállítása illetékmentes.

Alkalmazott jogszabályok: ·         2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról

·         429/2017 (XII.20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól

·         174/2017 (VI.30.) Korm. rendelet az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

·         2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Egyéb fontos tudnivalók: Illetékesség: A házassági név módosítására irányuló eljárás lefolytatására a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezető rendelkezik hatáskörrel. A kérelem azonban bármely anyakönyvvezetőnél, külföldön élő magyar állampolgár esetében bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél előterjeszthető.

Az okmányok cseréjéről a kérelmezőnek gondoskodnia kell.

Házasságkötési szándék bejelentése

Ügyleírás: A Polgári Törvénykönyv alapján csak az anyakönyvvezető előtt kötött házasság lehet érvényes, melyet egy férfi és egy nő köthet egymással.
Házasságkötési szándékukat a házasulók a házasságkötés tervezett helye szerinti települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője előtt bejelenthetik. A házasulók személyes megjelenése kötelező, melynek során igazolni kell személyazonosságukat és állampolgárságukat, a tervezett házasságkötés törvényes feltételeinek fennállását. Az anyakönyvvezető által feltett kérdésekre nyilatkozatokat kell tenniük.
A házasságkötési szándék bejelentéséről, a bemutatott okiratokról és egyéb nyilatkozatokról az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet készít.
A házasságkötés legkorábban a bejelentéstől számított 31. napra tűzhető ki, ugyanakkor a jegyzőkönyv a felvételtől számított 12 hónapig érvényes. Amennyiben 12 hónapon belül a házasságkötésre nem kerül sor, de a szándék továbbra is fennáll, ezt a házasulóknak újból be kell jelenteni.
A házasságkötési eljárás – beleértve az első ízben kiállításra kerülő házassági anyakönyvi kivonat is – illetékmentes.
A hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívüli házasságkötést a házasulók külön kérelme alapján 8 napon belül a jegyző engedélyezi.
A hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívüli házasságkötés közreműködésért az önkormányzat részére többletszolgáltatási díjat kell fizetni.
Szükséges mellékletek/okiratok: A házasulók érvényes személyazonosító igazolványa, vezetői engedélye vagy útlevele, a házasulók személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa (lakcímkártya).
A házasulók születési anyakönyvi kivonata (amennyiben rendelkezésre áll)

A házasulók családi állapotának igazolása céljából:
elvált családi állapot esetén az utolsó megszűnt házasság felbontását
özvegy családi állapot estén a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonata, vagy a házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat, vagy a házastársat holtnak nyilvánító, illetőleg halál tényét megállapító jogerős bírói határozatot tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat.
Az előző házasság megszűnése utáni névviselés megállapítására be kell mutatni a házassági anyakönyvi kivonatot.
Elvált bejegyzett élettárs vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt családi állapot esetén: a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttét igazoló anyakönyvi kivonat és közjegyzői végzés, vagy bírósági határozat a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséről.
Özvegy bejegyzett élettárs családi állapot esetén: a volt bejegyzett élettárs halotti anyakönyvi okirata, vagy a bejegyzett élettárs halálát megjegyzésként tartalmazó, bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi kivonat.

Külföldi állampolgárok esetében:

tanúsítvány, mely tartalmazza a nem magyar állampolgárságú házasuló természetes személyazonosító adatait (születési név, születési hely, születési idő, apja és anyja neve) nemét, lakcímét, családi állapotát,
állampolgárságát, és azt a tényt, hogy személyes joga szerint a tervezett házasságkötésének törvényes akadálya nincs.

Amennyiben a tanúsítvány nem magyar nyelven került kiállításra, úgy azt hiteles magyar nyelvű fordításban kell bemutatni.
Ha a tanúsítvány a felhasználhatósága időtartamára nézve nem tartalmaz adatot, a hat hónapnál nem régebbi tanúsítvány fogadható el.

Amennyiben külföldi állampolgárságú házasuló nem érti és nem beszéli a magyar nyelvet, az eljárás során tolmács közreműködése szükséges.

Az anyakönyvi eljárásokban csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (2800 Tatabánya, Fő tér 20.) vagy hivatásos konzul által készített fordítás fogadható el.

A külföldi okiratok elfogadhatóságát vizsgálni kell, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 65. § (3) bekezdése szerint, ezért további diplomáciai felülhitelesítésre, vagy Apostille záradékra lehet szükség.

Diplomáciai felülhitelesítés: Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az alábbi kivételekkel – a külföldön kiállított okirat csak akkor fogadható el, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.

Kivételek a diplomáciai felülhitesítés alól:

•Apostille: azon külföldi okiratok esetén, amelyet olyan állam hatósága állított ki, amely részese a felülhitelesítés mellőzéséről szóló 1961. október 5. napján kelt hágai egyezménynek, az okiratot diplomáciai felülhitesítés helyett az adott állam arra illetékes hatósága által kiállított ún. Apostille záradékkal kell ellátni.
•Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet nem végez felülhitelesítési tevékenységet, a külföldi okirat diplomáciai felülhitesítés nélkül is elfogadható. Ebben az esetben az okiratot kiállító állam külügyminisztériumának hitelesítését kell beszerezni.
•A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi kivonat diplomáciai felhitelesítés nélkül is elfogadható.

Magyar állampolgár külföldön tervezett házasságkötése:

Tanúsítvány: 2013. március 1-je után nem kerül kiállításra.
Az illetékes magyar konzuli tisztviselő e tényről igazolást adhat ki, amennyiben a házasságkötés tervezett helye szerinti hatóság azt kéri. Családi állapot igazolás kiállítása kérhető a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából, amennyiben az szükséges.
Az illetékes külföldi anyakönyvvezető tud felvilágosítást adni a házasságkötéshez szükséges okiratok elfogadhatóságáról (hiteles magyar nyelvű fordítás, diplomáciai felülhitelesítés vagy Apostille).

Ügyintézés határideje és díja:  
Alkalmazott jogszabályok: ·         2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról

·         429/2017 (XII.20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól

·         174/2017 (VI.30.) Korm. rendelet az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről

·         2011. évi CXII tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

·         2017. évi XXVIII. tv a nemzetközi magánjogról

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

·         2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

·         Baj Község Önkormányzati Képviselő-testületének a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés engedélyezésének szabályairól és díjairól szóló 8/2012. (II.29.) önkormányzati rendelete

Egyéb fontos tudnivalók: Házasságkötés díjai:

A hivatali munkaidőben és a hivatali helyiségen kívül történő házasságkötés esetén fizetendő díj 20.000 Ft

A hivatali munkaidőn kívüli és a hivatali helyiségen belüli házasságkötés esetén fizetendő díj 10.000 Ft

A hivatali munkaidőn kívüli és a hivatali helyiségen kívül történő házasságkötés esetén fizetendő díj 20.000 Ft

 

Honosítással, egyszerűsített honosítással, állampolgársággal kapcsolatos ügyek

Ügyleírás: A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény szerinti állampolgárság megszerzése iránti honosítási/visszahonosítási kérelmet a külföldi állampolgár lakóhelyétől függetlenül:
– a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodájához (kormányablak)
– a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához
– a magyar konzuli tisztviselőhöz
magyar nyelven, személyesen, az arra rendszeresített honosítási/visszahonosítási kérelem nyomtatványon nyújthat be. A nyomtatványok letölthetőek a www.allampolgarsag.gov.hu honlapról.

(Tatán a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Járási Hivatalához: 2890 Tata, Ady Endre út 24.)

Szükséges mellékletek/okiratok:  
Ügyintézés határideje és díja:  
Alkalmazott jogszabályok:  
Egyéb fontos tudnivalók:  

 

Lakcímrendezés (lakcímfiktiválás)

Ügyleírás: A Magyarország területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

Be,- illetve kijelentkezési kötelezettség elmulasztása esetén, ha a lakás tulajdonosa vagy bérlője észleli, hogy lakásában olyan személy van bejelentve, aki ténylegesen nem lakik ott, lakcímrendezési eljárást indíthat. Az eljárás célja a lakcímnyilvántartás adatainak pontosítása. A lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet, és nem szüntet meg.

Eljárás menete:

A szállásadó kérelmet nyújt be, melyben igazolnia kell, hogy az ingatlanába bejelentkezett személy ténylegesen nem lakik ott és a lakást véglegesen, a visszatérés szándéka nélkül hagyta el. A tényállás tisztázása után a hatóság első fokon döntést hoz. Ha a hatóság az érvénytelenítés mellett dönt, akkor azonnal intézkedik arról, hogy a lakcímnyilvántartásba a lakcím mellé fiktív jelzés kerüljön.

Szükséges mellékletek/okiratok: Tulajdoni lap.
Ügyintézés határideje és díja: 8 nap.
Alkalmazott jogszabályok: ·         1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

·         A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014 (XII.23) Korm. rendelet

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Egyéb fontos tudnivalók: A bejelentést/kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőhöz lehet benyújtani.

 

Méhészek letelepedésének engedélyezése

Ügyleírás: A méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet

2. §-alapján a méhészkedést (méhtartást) minden év február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig e tevékenység megkezdésétől számított nyolc napon belül kell bejelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél, aki a méhészt nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartást folyamatosan vezeti.

A méhek állandó tartási helyükről történő kiszállítását átköltözés, vándoroltatás vagy elidegenítés esetén a kiszállítást megelőző, beszállítását annak megtörténtét követő hetvenkettő órán belül be kell jelenteni a települési önkormányzat jegyzőjének.

Beszállítás esetén a bejelentést a rendelet 3. számú melléklete alapján kiállított nyomtatvány ajánlott levélként történő megküldésével, vagy személyes eljuttatásával kell teljesíteni. A nyomtatvány igazoló szelvényét a települési önkormányzat jegyzője – a teljesítés módjától függően – a méhész lakóhelyére küldi meg vagy személyesen adja át. A kijelentést a rendelet 4. számú melléklete alapján kiállított nyomtatványon kell teljesíteni személyesen, vagy annak ajánlott levélként történő megküldésével.

A bejelentést követően az igazolószelvényt a települési önkormányzat jegyzője a méhész részére, annak állandó lakhelyére megküldi vagy személyes teljesítés esetén közvetlenül átadja.

Szükséges mellékletek, okiratok A 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 3. melléklete szerinti bejelentő lap.

A 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 4. melléklete szerinti kijelentő lap.

Határidők 8 nap

 

Működési engedélyezés

Ügyleírás: Az alábbi termékek kizárólag üzletben forgalmazhatók, amelyek forgalmazásához működési engedélyt kell kérni:

1. a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és keverékek, kivéve a jövedéki adóról szóló törvény szerinti tüzelő-, fűtőanyag célú gázolaj, LPG és az üzemanyag;

2. az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek;

3. állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik;

4. fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti 1., 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó termékek, az ott meghatározott kivételekkel;

5. növényvédő szerek és hatóanyagaik;

6. nem veszélyes hulladék;

7. az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, kivéve a jövedéki adóról szóló törvény szerinti tüzelő-, fűtőanyag célú gázolaj, LPG és az üzemanyag.

Kérelem benyújtásának módja: Formanyomtatványon

o    működési engedély visszavonási kérelem

Szükséges mellékletek/okiratok: A kérelemhez eredetben, vagy hitelesítésre alkalmas másolatban – az eredeti bemutatása mellett – csatolni kell:

·         Vásárlók könyvét az üzlet bejelentésekor kérjük behozni.

·         Egyéni vállalkozó esetében: vállalkozói igazolvány vagy igazolás

·         Amennyiben cég kíván szálláshelyet üzemeltetni abban az esetben aláírási címpéldány szükséges

a szakhatóságok hozzájárulását

Képviseleti eljárás esetén írásbeli meghatalmazás szükséges

működési engedély iránti kérelem benyújtásakor a kereskedő igazolja az üzlet használatának jogszerűségét, haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdonban álló üzlet esetében a tulajdonostársak hozzájárulásának tényét.

A jegyző szerzi be:

·        

·         a tulajdonjogot igazoló tulajdoni lapot

Ügyintézés határideje és díja: Ügyintézés határideje 8 nap

Az ügyintézési határidőbe nem számít be:

·         az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének

·         ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye – az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama.

Az eljárás illetékmentes.

A kereskedő köteles az üzlet nyitvatartási idejét a működési engedély iránti kérelemben, illetve a az abban bekövetkező változást az azt megelőző nyolc napon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.

Alkalmazott jogszabályok: ·         2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

·         210/2009. (IX.29.) Kormányrendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

·         2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

Egyéb fontos tudnivalók: Illetékesség:
Működési engedély kiadása ügyében Baj Község Jegyzőjének hatásköre Naszály község közigazgatási területére terjed ki.

 

Szálláshely üzemeltetés

Ügyleírás: A 239/2009. (X.20.) Kormányrendelet 1. számú melléklete tartalmazza a szálláshely típusokat.
Kérelem benyújtásának módja:   

o    szálláshely nyilvántartásba vételi kérelem, bejelentés

·         Bejelentés tárgya kiválasztani

o    új bejelentés
VAGY

o    változás bejelentése
VAGY

o    megszüntetés bejelentése

Az eljárás illetékmentes

Szükséges mellékletek/okiratok: A kérelemhez eredetben, vagy hitelesítésre alkalmas másolatban – az eredeti bemutatása mellett- csatolni kell:

·         Egyéni vállalkozó esetében: vállalkozói igazolvány vagy igazolás

·         Képviseleti eljárás esetén írásbeli meghatalmazás szükséges

·         Amennyiben cég kíván szálláshelyet üzemeltetni abban az esetben aláírási címpéldány szükséges

bejelentésekor a szálláshely-szolgáltatónak szükséges igazolnia a szálláshely használatának jogcímét, haszonélvezet esetében a haszonélvező hozzájárulását, illetve a közös tulajdonban álló üzlet esetében a tulajdonostársak hozzájárulását.

Adószámmal rendelkező magánszemély esetében az adószám megléte szükséges a kérelem benyújtásakor.

Képviseleti eljárás esetén írásbeli meghatalmazás szükséges.

A jegyző szerzi be:

·         a tulajdonjogot igazoló tulajdoni lapot

Ügyintézés határideje és díja: A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság a szolgáltatót a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 23. § (1) bekezdés alapján a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a bejelentés megfelel-e a 22. §-ban meghatározott követelményeknek, és legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított nyolc napon belül,

·         a) ha a bejelentés megfelel a 22. §-ban meghatározott követelményeknek, és az eljárási illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat megfizették, a bejelentést tevőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti;

·         b) ha a bejelentés nem felel meg a 22. §-ban meghatározott követelményeknek, vagy a bejelentésre előírt eljárási illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat nem fizették meg, és a szolgáltató nem részesült költségmentességben, a bejelentés hiányainak megjelölése mellett figyelmezteti a szolgáltatót a tevékenység bejelentés nélküli folytatásának jogkövetkezményeire.

Az eljárás illetékmentes

A szálláshely-szolgáltató az adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a jegyzőnek, mely illetékmentes.

A jegyző az adatokban történt változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi.

A szálláshely-szolgáltatás módosítása vagy megszüntetése esetén a szálláshely-szolgáltató a szálláshely-üzemeltetési engedélyt köteles leadni.

Alkalmazott jogszabályok: ·         239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről

·         2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

·         2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

Egyéb fontos tudnivalók: Illetékesség:

Szálláshely üzemeltetés ügyében Baj Község Jegyzőjének hatásköre Baj község közigazgatási területére terjed ki.

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése értelmében az egyéb szálláshelyet üzemeltető szálláshely-szolgáltató köteles az adott naptári évre (a továbbiakban: tárgyév) vonatkozóan a tárgyévet követő év január hó 31. napjáig a jegyzőnek írásban adatot szolgáltatni a következőkről:

·         fogadott vendégek száma, és

·         a vendégek által a szálláshelyen eltöltött éjszakák száma.

Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat összesítve, valamint magyarországi lakóhellyel rendelkező és magyarországi lakóhellyel nem rendelkező vendégek szerinti bontásban kell közölni.

Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás személyes adatokat nem tartalmazhat.

A jegyző az (1) bekezdés szerint részére szolgáltatott adatokat statisztikai célokra a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésére bocsátja.

 

Születés anyakönyvezése

Ügyleírás: A születést a születés helye szerinti anyakönyvvezetőnek kell bejelenteni a születést követő első munkanapon. Az intézetben történt születést az intézet vezetője, az intézeten kívüli születést a szülésnél közreműködő felelős személy, ennek hiányában szülész-nőgyógyász igazolása alapján a szülő jelenti be.
Az intézeten kívüli születést, ha annál felelős személy nem működik közre, a bejelentésre kötelezett szülő nyolc napon belül jelenti be.
A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek.
Szükséges mellékletek/okiratok: Jegyzőkönyv születés bejelentéséről:
Intézeti szülés esetén az egészségügyi intézmény ügyintézőjének kell átadni, illetve bemutatni az alábbi okmányokat, okiratokat:
Az anya személyazonosítására és állampolgárságának igazolására szolgáló érvényes személyazonosító igazolvány, vezetői engedély vagy útlevél, és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány.

·         Külföldi állampolgár esetében :
-magyarországi tartózkodásra jogosító idegenrendészeti hatóság által kiállított tartózkodási engedély, regisztrációs igazolás, vagy állandó tartózkodási kártya, és lakcímet igazoló hatósági igazolvány
-útlevél.
Amennyiben az anya házasságban él – a külföldi házassági okirat hiteles magyar nyelvű fordítása; ha az anya családi állapota hajadon, a családi állapotát igazoló okirat hiteles magyar nyelvű fordítása, ha az anya elvált vagy özvegy, a házasságot és annak megszűnését igazoló külföldi okirat hiteles magyar nyelvű fordítása

A külföldi okiratok elfogadhatóságát vizsgálni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL tv. 65. § (3) bekezdés szabályai szerint, ezért további diplomáciai felülhitelesítésre, vagy Apostille záradékra lehet szükség.
Diplomáciai felülhitelesítés: Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – az alábbi kivételekkel – a külföldön kiállított okirat csak akkor fogadható el, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.

Kivételek a diplomáciai felülhitesítés alól:

•Apostille: azon külföldi okiratok esetén, amelyet olyan állam hatósága állított ki, amely részese a felülhitelesítés mellőzéséről szóló 1961. október 5. napján kelt hágai egyezménynek, az okiratot diplomáciai felülhitesítés helyett az adott állam arra illetékes hatósága által kiállított ún. Apostille záradékkal kell ellátni.
•Ha az okirat kiállításának helye szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet nem végez felülhitelesítési tevékenységet, a külföldi okirat diplomáciai felülhitesítés nélkül is elfogadható. Ebben az esetben az okiratot kiállító állam külügyminisztériumának hitelesítését kell beszerezni.
•A külföldi állam Magyarországon működő külképviselete által kiállított anyakönyvi kivonat diplomáciai felhitelesítés nélkül is elfogadható.

Az anyakönyvi eljárásokban csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (Tatabánya, Fő tér 20.) vagy hivatásos konzul által készített fordítás fogadható el.

Amennyiben a szülők házasságban élnek, vagy a gyermek születése és a házasság felbontása, vagy a volt házastárs halála között 300 nap nem telt el, házassági anyakönyvi kivonat bemutatása szükséges.
Amennyiben a szülők a házasságban nem viselnek közös házassági nevet, a házasságkötést megelőző eljárás során megállapodhatnak a – házasságukból származó – születendő gyermek családi nevéről. A gyermekek nevére vonatkozó megállapodás legkésőbb az első közös gyermek születésének anyakönyvezéséig módosítható.

Amennyiben a szülők nem házasok és a gyermek születését megelőzően az apa teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett, az erről szóló jegyzőkönyvet is mellékelni kell.
Teljes hatályú alapi elismerő nyilatkozatot lehet tenni születendő és megszületett gyermekre:
lakóhelytől függetlenül bármely települési önkormányzat anyakönyvvezetője előtt

– hivatásos magyar konzuli tisztviselőnél
– közjegyző előtt
Személyazonosításra és állampolgárság igazolására alkalmas okmányok. (személyazonosító igazolvány, vezetői engedély vagy útlevél, lakcímet igazoló hatósági igazolvány).
Külföldi állampolgárok esetében: útlevél, magyarországi tartózkodásra jogosító idegenrendészeti hatóságok által kiállított okmányok (regisztrációs igazolás, tartózkodási engedély vagy állandó tartózkodási kártya, és lakcímet igazoló hatósági igazolvány).
A születés feltételezett időpontját tartalmazó szakorvos által kiállított igazolás, születési anyakönyvi kivonat (amennyiben rendelkezésre áll), az anya elvált családi állapota esetén az utolsó megszűnt házasság felbontását tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat, az anya özvegy családi állapota esetén a volt házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat.

Ha a szülés intézeten kívül történik:
A születést a szülők 8 napon belül kötelesek bejelenteni. Ha a szülésnél szakember nem működött közre, abban az esetben szülész-nőgyógyász orvos által kiállított – a szülés tényét megállapító – szakorvosi igazolást kell mellékelni. Az igazolásnak tartalmaznia kell az anya személyazonosítására alkalmas adatait, a szülés tényét és annak vélelmezett idejét, valamint a gyermek nemét.
Ha a szülésnél felelős személy működött közre a szülést követő első munkanapon köteles bejelenteni, a születés helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, aki kiállítja az anyakönyvezéshez szükséges jegyzőkönyvet.
Mellékelni kell a „Vizsgálati lap otthon született gyermekről” nyomtatványt.

Ügyintézés határideje és díja: születés anyakönyvezése a bejelentést követően azonnal, de hiányos adatok esetén 30 napig elhalasztható, illetékmentes az eljárás
Alkalmazott jogszabályok: ·         2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról

·         429/2017 (XII.20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól

·         174/2017 (VI.30.) Korm. rendelet az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről

·         2011. évi CXII tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

·         2017. évi XXVIII. tv a nemzetközi magánjogról

·         1993.évi LV. törvény a magyar állampolgárságról

·         2011. évi CLXXIX törvény a nemzetiségek jogairól

·         125/1993.(IX.22.) Korm. sz. rendelet a magyar állampolgárságról szóló 1993.évi LV. tv. végrehajtására

·         1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, valamint a végrehajtására kiadott 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

·         35/2011 (III.21.) Korm. sz. rendelet az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól

·         2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

·         351/2013. (X. 4.) a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Egyéb fontos tudnivalók: Illetékesség: születés helye szerinti anyakönyvvezető

Házasságban élő szülők esetén a gyermek születésének anyakönyvezéséhez a szülők házassági anyakönyvi kivonatának bemutatása szükséges, amennyiben rendelkezésre áll.

Az anyakönyvvezető a születés anyakönyvezése után elkészített születési anyakönyvi kivonatot és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt tértivevényes postai küldeményben küldi meg a gyermek törvényes képviselőjének lakóhelyére.

 

Születési név megváltoztatása

Ügyleírás: A születési név az, amely az érintettet a születési anyakönyvi bejegyzés alapján megillet. A születési név családi és utónévből áll. Születési családi név egy vagy kéttagú lehet. A kéttagú családi nevet kötőjel köti össze. Anyakönyvezni egy vagy két születési utónevet lehet.
Születési családi, vagy születési utónév megváltoztatását az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter engedélyezheti.

Születési családi és utónév megváltoztatása irányuló kérelmet csak személyesen lehet benyújtani.

Szükséges mellékletek/okiratok: A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező, valamint azon személyek anyakönyvi kivonatát, akiknek anyakönyvi bejegyzését a névváltoztatás érinti (születési és házassági anyakönyvi kivonat).
Amennyiben élő személy családi nevének viselését kérik, az érintett személy hozzájárulása, elhalt személy családi nevének viselése esetén a halotti anyakönyvi kivonat szükséges.
Nagykorú kérelmező esetén:
Személyazonosításra, magyar állampolgárság igazolására alkalmas okmányok: személyazonosító igazolvány, vezetői engedély vagy útlevél, és lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány.
Kiskorú kérelmező esetén:
A szülői felügyeletet gyakorló szülők együttes személyes megjelenése szükséges személyazonosításra alkalmas okmánnyal. Amennyiben a kiskorú a 14. életévet betöltötte, személyes megjelenése szükséges, személyazonosításra alkalmas okmánnyal.
Ügyintézés határideje és díja: 60 nap
Névváltoztatási kérelem illetéke 10.000 Ft, melyet illetékbélyeg formájában kell leróni.
Ismételt névváltoztatási kérelem illetéke 50.000.- Ft, melyet illetékbélyeg formájában kell leróni.
Alkalmazott jogszabályok: ·         2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról

·         429/2017 (XII.20.) Korm. rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól

·         174/2017 (VI.30.) Korm. rendelet az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

·         2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Egyéb fontos tudnivalók: Illetékesség: A kérelmező személyesen, lakóhelyétől függetlenül, bármely települési önkormányzat anyakönyvvezetője előtt nyújthat be kérelmet.
Külföldön élő magyar állampolgár esetében, bármely hivatásos konzuli tisztviselő előtt nyújthat be kérelmet.

 

Talált tárgyakkal kapcsolatos ügyintézés

Ügyleírás: A találó a talált dolgot, iratot a hatósághoz behozza és azt talált dologként leadja.

Az ügyintéző jegyzőkönyvet készít, melyben rögzíti a találó nevét, lakcímét, a találás körülményeit, különösen helyét és idejét, valamint a talált tárgy részletes leírását.

A találónak, személyi tulajdon szokásos tárgyai körébe tartozó dolog beszolgáltatásakor nyilatkoznia kell, hogy igényt tart-e a dologra.

Az olyan dolgot, amelynek átvételére jogosult személy nem állapítható meg, a jegyző a beszolgáltatástól számított három hónapon át megőrzi. Ha a jogosult a fenti időtartamon belül nem jelentkezik, a dolgot – ha ennek tulajdonjogára az átadáskor igényt tartott – a találónak ki kell adni. Ha a találó az átadáskor nem tartott igényt a dolog tulajdonjogára, a jegyző a talált dolgot értékesíti.

Ügyintézés határideje és díja: Az ügyintézés határideje azonnali, az eljárás illetékmentes.
Alkalmazott jogszabályok: ·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

·         2013.évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Egyéb fontos tudnivalók: Illetékesség

A találás helye szerinti települési önkormányzat jegyzője.

 

Telepengedélyezés

Ügyleírás: A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 2.) Kormányrendelet 2. számú melléklete tartalmazza a telepengedély alapján gyakorolható ipari tevékenységek körét.
Szükséges mellékletek/okiratok: A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani .

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendeletben (531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet) meghatározott szakkérdésben az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a telepengedélyezési eljárás tekintetében szakhatóságként kijelölt hatóság hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

Ügyintézés határideje és díja: Ügyintézési határidő 8 nap

Az eljárás illetékmentes

Az engedély jogosultja a kérelem adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni.

A tevékenység megszüntetését haladéktalanul be kell jelenteni.

Alkalmazott jogszabályok: A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Kormányrendelet,

az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL tv.
2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
35/1999. (X. 13.) BM rendelet a telepengedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjáról

Egyéb fontos tudnivalók: Telepengedélyezés ügyében Baj Község Jegyzőjének hatásköre Baj Község közigazgatási területére terjed ki.

 

Vásár, piac illetve bevásárlóközpont működésének engedélyezése

Ügyleírás: A vásár vagy a piac üzemeltetését a vásár vagy piac helye szerint illetékes települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző engedélyezi.
Szükséges mellékletek/okiratok: Vásár- piac:

A vásár, piac számára kijelölt területet, alapterületét, méretarányos helyszínrajzát az üzletek, árusítóhelyek, valamint az egyéb létesítmények és nem árusítási célra kiképzett területrészek tervezett rendeltetés, és szám szerinti meghatározásával, a vevőforgalmi és árubeszállítási, -feltöltési útvonalak kijelölésével.

A terület használatára való jogosultságot igazoló okiratot: (a tulajdoni lap kivételével a jogcímre vonatkozó igazoló okirattal, továbbá haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs, hozzájárulását igazoló okirattal együtt; bérleti szerződést, albérleti szerződést, stb.)

A vásár, piac működési rendje.

Élelmiszer felhasználása, forgalmazása, továbbá termény, takarmány, élő állat, illetve állatgyógyászati készítmény és növényvédő szer értékesítése esetén a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a vásár vagy a piac területén az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi, továbbá növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal részére állandó jelleggel ingyenes helyiséghasználatot biztosít.

Helyi termelői piac, bevásárlóközpont:

A terület használatára való jogosultságot igazoló okiratot: (a tulajdoni lap kivételével a jogcímre vonatkozó igazoló okirattal, továbbá haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs, hozzájárulását igazoló okirattal együtt; bérleti szerződést, albérleti szerződést, stb.)

A jegyző szerzi be:

a tulajdonjogot igazoló tulajdoni lapot.

Ügyintézés határideje és díja: Vásár- piac engedélyezési eljárás:

Az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje 20 nap.

A jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a vásárt, a piacot és annak fenntartóját nyilvántartásba veszi.

A nyilvántartás nyilvános. A jegyző a nyilvántartást az önkormányzat honlapján – amennyiben azzal az önkormányzat rendelkezik – közzéteszi.

Helyi termelői piac, bevásárlóközpont nyilvántartásba vételi eljárás:

A szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság a szolgáltatót a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 27. § alapján a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság a szolgáltatót a 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés megérkezését követő naptól számított nyolc napon belül hivatalból nyilvántartásba veszi, kivéve, ha a bejelentés alapján folytatott ellenőrzési eljárás keretében megállapította, hogy a szolgáltató nem felel meg az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó jogszabályban foglalt előírásoknak.

Az eljárás illetékmentes

Az adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a jegyzőnek, mely illetékmentes.

A vásár, piac, bevásárlóközpont megszüntetését az igazolás egyidejűleg történő leadásával haladéktalanul be kell jelenteni.

Alkalmazott jogszabályok: ·         55/2009. (III.13.) vásárokról a piacokról és a bevásárlóközpontokról

·         2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

·         2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

·         210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről

Egyéb fontos tudnivalók: Illetékesség

Vásár, piac, illetve bevásárló központ üzemeltetési engedély kiadása ügyében Baj Község Jegyzőjének hatásköre Baj község közigazgatási területére terjed ki.

 

Zenés, táncos rendezvények engedélyezése

Ügyleírás: A 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet 1. §-a értelmében a rendeletet azokra az alkalmi, vagy rendszeres zenés- táncos rendezvényekre kell alkalmazni, amelyeket

·         tömegtartózkodásra szolgáló építményben (építészetileg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség) tartanak,

·         szabadtéri rendezvény esetén a résztvevők száma az 1000 főt eléri, illetve meghaladja.

Szükséges mellékletek/okiratok: ·         zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény, terület azonosításához szükséges, továbbá alapterületére, befogadóképességére vonatkozó adatok

·         kérelmező nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, bírósági nyilvántartásba vételi számát

·         rendezvény megnevezését

·         rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások megnevezését

·         rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatot

·         biztonsági tervet

·         tűzvédelmi szabályzat (amennyiben külön jogszabály kötelezővé teszi)

Szakhatóságok az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendeletben (531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet) szerint

A tevékenység megszüntetését haladéktalanul be kell jelenteni.

Ügyintézés határideje és díja: Ügyintézési határidő 20 nap, mely annak letelte előtt egy alkalommal legfeljebb 20 nappal meghosszabbítható.

·         Az eljárás illetékmentes

·         Az engedély jogosultja a kérelem adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni.

Alkalmazott jogszabályok: ·         23/2011.(III.8.) Korm. rendelet a zenés táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tétele

·         30/1996. (XII.6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről és az építésügyi hatósági eljárásokról valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet módosításáról szóló 10/2011. (III.28.) BM rendelete

·         Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL tv.

·         210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről

·         284/2007. (X.29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól

·         1996. évi XXXI. tv. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

Egyéb fontos tudnivalók: Illetékesség: Zenés, táncos rendezvények rendezvénytartási engedélyezése ügyében Baj Község Jegyzőjének hatásköre Baj község közigazgatási területére terjed ki.

 

ADÓÜGYEK

Adó- és értékbizonyítvány kiállítása

Ügyleírás: A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 140. § (2) bekezdés d) pontja szerint, a jegyző adóügyi feladata, külön jogszabály rendelkezése alapján, az ügyfél kérelmére vagy hatóság megkeresésére kiállítja, illetőleg megküldi az adó- és értékbizonyítványt.
Szükséges mellékletek/okiratok: Kérelem (amely tartalmazza a kérelmező nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, adószámát, adóazonosító jelét, a kérelem célját, az ingatlan adatait – helyrajzi szám, cím, egy hónapnál nem régebbi tulajdoni lap),

·         Képviselet esetén – az ügyvédi meghatalmazás esetét kivéve – két tanúval ellátott meghatalmazás,

·         Adásvételi, ajándékozási szerződés eredeti, hiteles példánya (amennyiben az adó- és értékbizonyítványt adásvétellel, ajándékozással összefüggésben kérik),

·         Amennyiben az eljárás illetékköteles, ingatlanonként 4000 forint illeték befizetését igazoló dokumentum

Benyújtás formája és módja: A kérelem benyújtható:

·         az Önkormányzati Hivatali Portálonhttps://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap ,

·         ePapíron, elektronikus formában: https://epapir.gov.hu/,

·         valamint levélben, illetve személyesen a Polgármesteri Hivatalban

Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

Ügyintézési határidő és díja: Az adó- és értékbizonyítvány kiállítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 8 nap.

A hagyatéki, gyámhivatali, és bírósági végrehajtási eljárásban kért adó- és értékbizonyítvány kiadása illetékmentes az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdésében foglaltak alapján. Más esetben a kérelemre történő eljárás indításakor 4.000 forint illetéket kell fizetni.

Alkalmazott jogszabályok: ·         A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény

·         Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

·         Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

·         Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény

Baj Község Önkormányzat Képviselő-testületének A helyi adókról szóló 13/2015. (XI.24.) önkormányzati rendelete

Kézbesítés: Az adóhatóság az adó- és értékbizonyítványt írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti.

Az adó- és értékbizonyítványt a meghatalmazott képviselővel eljáró kérelmező esetében a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton.

Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett kérelmező részére, a kérelmező vagy képviselője által, a kérelemben megadott címére kerül feladásra.

 

Adóhatósági igazolás kiállítása

Ügyleírás: Az önkormányzati adóhatóság hatáskörében eljárva, a nyilvántartásában szereplő adatok alapján, a kiállítás napján fennálló állapotnak megfelelő, az adózó által kért és a jogszabályban előírt adattartalommal, az adózó kérelmére az adózás rendjéről szóló az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet szabályozása alapján állítja ki a hatósági igazolást.

Az általános adóigazolás tartalmazza az adózónak az igazolás kiadásának napján vagy az igazolás kiadása iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál fennálló adótartozását, a behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült tartozást, a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó adatbejelentési, bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a végleges megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette, a végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozásokat.

A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az igazolás kiállításának napján vagy az igazolás iránti kérelemben megjelölt napon az adóhatóságnál nyilvántartott tartozása, valamint végrehajtásra vagy visszatartásra átadott köztartozása nincs.

Szükséges mellékletek/okiratok: Kérelem (amely tartalmazza a kérelmező nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, adószámát, adóazonosító jelét, a kérelem célját)
Benyújtás formája és módja: A kérelem benyújtható:

·         az Önkormányzati Hivatali Portálonhttps://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap ,

·         ePapíron, elektronikus formában: https://epapir.gov.hu/,

·         valamint levélben, illetve személyesen a Polgármesteri Hivatalban

Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

Ügyintézési határidő és díja: Az adóhatósági igazolás kiállítására irányuló kérelmet a kérelem beérkezésétől számított 6 napon belül kell az adóhatóságnak teljesíteni.

Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóhatósági igazolások kiállítása az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, mellékletének XXI. Cím 4. pontjában foglaltak alapján illetékmentes.

Alkalmazott jogszabályok: ·         Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,

·         Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,

·         Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,

·         Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,

·         Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

Kézbesítés: Az adóhatóság az igazolást írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti.

Az adóhatósági adóigazolás a meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton.

Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.

 

Adótúlfizetés visszaigénylése

Ügyleírás: Azokban az esetekben, mikor az adózó fizetési kötelezettségénél nagyobb összegű adót fizet, fizetett be, illetve visszamenőlegesen adójóváírásra, törlésre került sor, esetleg téves befizetést teljesített, túlfizetése keletkezik az adott számlán. Ha az adózónak az önkormányzatnál az adott számlán adótartozása nem áll fenn, és bejelentési/bevallási/adatbejelentési kötelezettségeinek eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről vagy más önkormányzatnál vezetett adószámlájára történő átvezetéséről (pl.: más adónemben később esedékes kötelezettségére). Tartozás fennállása esetén a túlfizetés nem igényelhető vissza, a tartozás erejéig kerül elszámolásra és átutalásra az adott számlára, azaz az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás, vagy tartozás összegét – nettó módon számítva – csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével. Az adó-visszaigénylést, vagy az átvezetést az önkormányzati adóhatóságnál erre a célra rendszeresített nyomtatványokon teheti meg az adózó. A túlfizetés visszaigénylésének feltétele az adózó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy más adóhatóságnál (NAV) nem áll fenn köztartozása. Köztartozás fennállása esetén az adózó részére nem teljesíthető a kiutalás. A túlfizetés kiutalását a magánszemély adózó kérheti bankszámlájára vagy lakcímére. Gazdálkodó szervezetek részére csak a bejelentett bankszámlájukra teljesíthető a kiutalás. Rendelkezés hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el. Az adóhatóság a fennmaradó összeget csak akkor térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs általa nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozása.
Szükséges mellékletek/okiratok: Kérelem (amely tartalmazza a kérelmező nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, adószámát, adóazonosító jelét, a kérelem célját)
Benyújtás formája és módja: A kérelem benyújtható:

·         az Önkormányzati Hivatali Portálonhttps://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap ,

·         ePapíron, elektronikus formában: https://epapir.gov.hu/,

·         valamint levélben, illetve személyesen a Polgármesteri Hivatalban

Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

Ügyintézési határidő és díja: Az adózót megillető költségvetési támogatás kiutalásának esedékességéről törvény rendelkezik. A költségvetési támogatást az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül kell kiutalni.

A túlfizetéssel kapcsolatos eljárás az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.

Alkalmazott jogszabályok: ·         Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,

·         Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,

·         Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,

·         Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény.

Kézbesítés: A túlfizetés kiutalásáról döntés, határozat, végzés nem készül. Az adózó – a törvényi előírásoknak megfelelően – folyószámla egyenleg keretében értesül az aktuális egyenlegéről. Az érintettek részére az eAdo elektronikus rendszeren keresztül a folyószámla egyenleg a nap 24 órájában lekérdezhető.

 

e-Papír szolgáltatás alkalmazása

Ügyleírás: Általános célú elektronikus kérelem űrlap, amely rövid elnevezése az e-Papír szolgáltatás. Az e-Papír szolgáltatás egy díjmentes, hitelesített üzenetküldő alkalmazás, amely internetkapcsolaton keresztül, elektronikus úton köti össze az ügyfélkapuval rendelkező felhasználókat a szolgáltatáshoz csatlakozott intézményekkel.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) alapján az ügyfél – törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – jogosult az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni. Az Eüsztv. alapján a helyi önkormányzatok kötelesek az elektronikus ügyintézés lehetőségét biztosítani. Az e-papír szolgáltatás az elektronikus ügyintézés egyszerű ügyintézési módja, lényegében a papíralapú szabad szöveges küldemény elektronikus változatának megfelelő szolgáltatás. Az e-Papír minden hitelesen azonosított felhasználó számára elérhető. 2018. január 1. naptól az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles biztosítani az e-Papír szolgáltatás útján előterjesztett beadványok fogadását, ha az adott ügytípus elektronikus űrlappal nem támogatott. A szolgáltatás kizárólag akkor vehető igénybe, ha az a jogszabály nem zárja ki, így például a kötelező személyes megjelenés esetén.

Az e-Papír alkalmazás feltétele: Az e-Papír szolgáltatás igénybevételének Ügyfélkapu regisztráció a feltétele. Amennyiben még nem rendelkezik Ügyfélkapu regisztrációval, úgy az alábbi linken talál ezzel kapcsolatosan segítséget: http://ugyfelkapu.gov.hu
Az e-Papír szolgáltatás címe: http://epapir.gov.hu
Ügyintézés határideje és díja: Az ügyintézési határidő az e Papír az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő 30 nap.

Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. Az ePapír benyújtással kapcsolatos eljárás az ügyfél/adózó számára – jogszabályi kivételektől eltekintve – díj, illeték és költségmentes. Ahol jogszabály illetékfizetési kötelezettséget is előír, úgy az adózó az eljárási illetéket az adóhatóság megfelelő számlájára utalással teljesíti.

Alkalmazott jogszabályok: ·         Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,

·         Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,

·         Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,

·         Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII.19.) Korm.rendelet.

 

Előrehozott adófizetés

Ügyleírás: A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 41/A. §-a alapján az adóalany a jövőben esedékessé váló adójára tekintettel előrehozott adót – önálló adónemként – fizethet. Az előrehozott adóról annak megfizetésével egyidejűleg bevallást kell benyújtani. Az adóbevallásban az adóalany megjelölheti, hogy az adóhatóság az előrehozott adóját melyik jövőben esedékessé váló adófizetési kötelezettségébe számítsa be. Ilyen rendelkezés hiányában az előrehozott adót – vagy, ha az adóalany rendelkezésében megjelölt adó kisebb, mint az előrehozott adó összege, akkor az előrehozott adó még be nem számított összegét – az adóhatóságnál nyilvántartott adófizetési kötelezettség összegébe, az esedékesség sorrendjében kell beszámítani, legfeljebb az adófizetési kötelezettség erejéig. Az előrehozott adóbevallás önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Idegenforgalmi adóban előre hozott adófizetés nem teljesíthető.
Szükséges mellékletek/okiratok: Bevallás az előre hozott helyi adóról.
Benyújtás formája és módja: A bevallás benyújtható:

·         az Önkormányzati Hivatali Portálonhttps://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap,

·         ePapíron, elektronikus formában: https://epapir.gov.hu/,

·         valamint levélben, illetve személyesen a Polgármesteri Hivatalban

Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

Ügyintézési határidő és díja: Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő 30 nap. Az ügyintézési határidő az adatbejelentésnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik.

Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. Az előrehozott adófizetéssel kapcsolatos eljárás az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.

Alkalmazott jogszabályok: ·         A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,

·         Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,

·         Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,

·         Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,

·         Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,

·         Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet.

Kézbesítés: Az előrehozott adófizetés önadózáson alapuló „önálló adónem. Az adózó – a törvényi előírásoknak megfelelően – folyószámla levélben értesül az aktuális egyenlegéről.

 

Építményadó

Ügyleírás: Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

Az adó évi mértéke 300 Ft/m2. Szőlőhegyi mezőgazdasági kiskertes övezetben található nem lakás céljára szolgáló épületrész: 100 Ft/m2/év. Mentes az építményadó alól a helyi adókról 1990. évi C. törvény 13. §-ában meghatározottakon túl a lakás és a garázs, kivéve, ha vállalkozási célra használják.

 

·Az adózónak az építményadóról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül kell adatbejelentését teljesítenie. Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás.

Az önkormányzati adóhatóság az éves építményadót az adózó adatbejelentése alapján kivetés útján határozatban állapítja meg.

Az adózó az építményadót a naptári évben félévente, két egyenlő részletben március hónap 15. napjáig, valamint szeptember hónap 15. napjáig fizeti meg.

Szükséges mellékletek/okiratok: Építményadó adatbejelentő, adásvételi szerződés vagy tulajdoni lap másolata.
Benyújtás formája és módja: Az adatbejelentő benyújtható:

·         az Önkormányzati Hivatali Portálonhttps://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap ,

·         ePapíron, elektronikus formában: https://epapir.gov.hu/,

·         valamint  levélben, illetve személyesen az ügyfélszolgálaton.

Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

Ügyintézési határidő és díja: Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő 30 nap. Az ügyintézési határidő az adatbejelentésnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik.

Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. Az adatbejelentés az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.

Alkalmazott jogszabályok: ·         A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,

·         Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,

·         Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,

·         Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,

·         Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,

·         Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet,

·         A helyi adókról szóló 13/2015. (XI.24.) önkormányzati rendelete

Kézbesítés: Az adóhatóság a határozatot írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti.

Az építményadó határozat a meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton.

Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.

 

 

Fizetési kedvezmények

Ügyleírás: Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény alapján fizetési halasztás és részletfizetés (fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető.

A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az adott helyzetben tőle elvárható, illetve a fizetési nehézség átmeneti jellegű és az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

Nem engedélyezhető fizetési könnyítés a már beszedett (pl.: idegenforgalmi adó), valamint megfizetett helyi adóra. A fizetési könnyítés engedélyezéséhez az adóhatóság határozatában különböző feltételeket szabhat.

Automatikus részletfizetési kedvezmény: 2018. január 1-jétől a természetes személy adózó – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is – évente egy alkalommal 12 havi pótlékmentes automatikus részletfizetés kérelmezhetnek, ha a jogszabályban felsorolt feltételeknek megfelelnek. Automatikus részletfizetésre azok a fenti körbe tartozó természetes személyek jogosultak, akiknek az Art. hatálya alá tartozó adótartozása nem haladja meg az 500.000 forintot. E kedvezmény a beszedett adóra szintén nem engedélyezhető.

Adómérséklés: Az adóhatóság a természetes személy kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Az adóhatóság vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet kérelme alapján a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti különösen akkor, ha annak megfizetése a gazdálkodási tevékenységet ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.

Szükséges mellékletek/okiratok: Kérelem
Benyújtás formája és módja: Az adatbejelentő benyújtható:

·         az Önkormányzati Hivatali Portálonhttps://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap ,

·         ePapíron, elektronikus formában: https://epapir.gov.hu/,

·         valamint  levélben, illetve személyesen az ügyfélszolgálaton.

Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban résztvevőkkel.

Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

Ügyintézés határidő és díja: Az adóhatóság a fizetési kedvezményekre és adómérséklésre vonatkozó kérelmet a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül bírálja el.

A fizetési kedvezménnyel és adómérsékléssel kapcsolatos beadvány magánszemélyeknek – ideértve az egyéni vállalkozókat is – illetékmentes. A gazdálkodó szervezetnek a fizetési könnyítésre (részletfizetés, fizetési halasztás) és adómérséklésre irányuló eljárásáért 10.000 forint eljárási illetéket kell a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizetni.

Alkalmazott jogszabályok: ·         Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,

·         Az adózás rendjéről szóló 2017.évi CL. törvény,

·         Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,

·         Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,

·         Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet.

Kézbesítés: Az adóhatóság a határozatot írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti, illetve a meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton.

Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.

   
   
   
   
   

Helyi iparűzési adó

Ügyleírás: Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

Az adó alanya a vállalkozó.

Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység akkor is, ha a vállalkozó bármely – előzőekben nem sorolható – tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Az ideiglenes jellegű helyi iparűzési tevékenység végzése utáni adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani.

Az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

Az adó mértékét Baj Község Önkormányzat Képviselő-testületének A helyi adókról szóló 13/2015. (XI.24.) önkormányzati rendelete határozza meg.

 

vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén kívül folytatja.

Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

Az adóalapja általános esetben az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

Az általánostól eltérően, az adóalap egyszerűsített meghatározását választó vállalkozók a Htv. 39/A. §, illetve a 39/B. §-a szerint is megállapíthatják az adó alapját. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak a 3. számú mellékletben meghatározottak szerint meg kell osztania.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény alapján mentes az adó alól:

·         a szabályozott ingatlanbefektetési társaságról szóló törvény szerinti szabályozott ingatlanbefektetési társaság, a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, valamint a társaság és az elővállalkozás projekttársasága,

·         a beszerző, értékesítő szövetkezet,

Bejelentkezési kötelezettség. Az adózó az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetén az adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon – jelenti be az önkormányzati adóhatóságnak.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 36. § (4) bekezdése alapján a cégről a cégbíróság útján az állami adóhatósághoz érkezett adatokat az állami adóhatóság a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére elektronikus úton továbbítja. Így ezekben az esetekben a bejelentkezési kötelezettségét a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni. Az adózó a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39/B. § (9) bekezdése szerinti körülményről külön bejelentést tehet.

Bevallási kötelezettség. Az adót, – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az adózó köteles megállapítani, bevallani és megfizetni (önadózás).

Az adózónak az állandó jellegű helyi iparűzési tevékenysége után – ha törvény másként nem rendelkezik –

·         az adóról az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig,

·         az adóelőleg-kiegészítéséről az adóév utolsó hónapjának huszadik napjáig kell az adóbevallást teljesíteni.

Adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés:

A helyi iparűzési adó alanya a vállalkozó, aki/amely az adóelőlegét az adóév harmadik hónapjának tizenötödik napjáig (március 15.), valamint kilencedik hónapjának tizenötödik napjáig (szeptember 15.) fizeti meg. Az adóelőleg-kiegészítés összegét az adóév utolsó hónapjának huszadik napjáig, a megfizetett adóelőleg és adóelőleg-kiegészítés, valamint az adóévre megállapított adó pozitív különbözetét az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig (május 31.) fizeti meg.

Az adózó az ideiglenes jellegű helyi iparűzési tevékenysége utáni adót a tevékenység befejezése napját követő hónap tizenötödik napjáig fizeti meg.

Szükséges mellékletek/okiratok: Bejelentkezési adatlap, bevallás, meghatalmazás.
Benyújtás formája és módja: A bevallás, bejelentkezés benyújtható:

·         az Önkormányzati Hivatali Portálonhttps://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap , valamint

·         ePapíron, elektronikus formában: https://epapir.gov.hu/,

Az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. A gazdálkodók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek.

Ügyintézési határidő és díja: Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő 30 nap. Az ügyintézési határidő az adatbejelentésnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik.

Az adóztatás és az adóigazgatási eljárás költségeit az önkormányzat viseli. Az adatbejelentés az ügyfél/adózó számára díj, illeték és költségmentes.

Alkalmazott jogszabályok: ·         A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,

·         Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,

·         Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet,

·         Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény,

·         Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény,
Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet

·         Baj Község Önkormányzat Képviselő-testületének A helyi adókról szóló 13/2015. (XI.24.) önkormányzati rendelete

Kézbesítés: Az iparűzési adó önadózáson alapuló adónem, így az iparűzési adó kapcsán döntés, határozat – határidőben történt teljesítések esetén – nem készül. Az adózó – a törvényi előírásoknak megfelelően – folyószámla levélben értesül az aktuális egyenlegéről.
   
   
   
   
   

 Végrehajtási eljárások

Ügyleírás: Az adót a törvényekben meghatározott esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. Az esedékesség időpontjáig meg nem fizetett adó, az adók módjára behajtandó köztartozás, valamint a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás (tartozás) fennállása esetében az önkormányzati adóhatóság köteles a végrehajtási eljárást megindítani. Az adóhatóság a tartozás megfizetésére az adóst felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén, továbbá ha a felhívás alkalmazása a körülmények alapján célszerűtlen, a végrehajtást megindítja. A végrehajtási cselekmények sorrendjét, időpontját az adóhatóság e törvény keretei között maga határozza meg. A végrehajtási cselekmények közül azokat kell foganatosítani, amelyekkel a leghatékonyabban érhető el a végrehajtás célja, ugyanakkor az adósra nézve – az arányosság elvének figyelembevételével – a legkisebb mértékű korlátozással jár. Az adós – jogszabályban meghatározottak szerint – köteles a végrehajtással kapcsolatban felmerült valamennyi költség, így a készkiadás, a költségminimum és jogszabályban meghatározottak szerint a végrehajtási költségátalány megfizetésére.
Szükséges mellékletek/okiratok: A végrehajtási eljárások – az adók módjára behajtásra kimutatott tartozások kivételével – hivatalból indulnak.
Ügyintézés határidő és díja: Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő 30 nap. Az ügyintézési határidő a megkeresés az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatósághoz történő megérkezését követő napon, a hivatalbóli eljárás esetén az első eljárási cselekmény megkezdésének napján kezdődik.

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárás során felmerült a végrehajtással kapcsolatos készkiadások és költségátalány a köztartozás fizetésre kötelezettjét – az adózót – terhelik.

Alkalmazott jogszabályok: ·         Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény,

·         A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény,

·         Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény,

·         1990. évi XCIII. törvény az illetékekről,

·         A végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló 8/2018. (III.18.) NGM rendelet.

Kézbesítés: Az adóhatóság a végrehajtási eljárás során keletkezett iratokat az írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti.

Elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó részére, az adózó vagy képviselője adóhatósághoz bejelentett címére, valamint Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy magyarországi kézbesítési meghatalmazottja címére kerül feladásra.

 

TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI ÜGYEK

Közterület-használati engedélyezési eljárás

Ügyleírás: Aki a közterületet rendeltetésétől eltérő célra kívánja használni, mely így a közterület vagy annak meghatározott részének mások általi rendeltetésszerű igénybevételét akadályozza közterület-használati engedély iránti kérelmet köteles kérni.

Így közterület használati engedélyt kell kérni különösen:

a)      a közterületbe 10 cm-en túl benyúló kirakatszekrény, hirdető-berendezés, ezen belül fényreklám vagy reklámtábla, üzleti védőtető vagy előtető, összecsukható ernyőszerkezet elhelyezéséhez, árubemutató vitrin elhelyezéséhez,

b)      közterületen kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenység folytatásához,

c)    építési, felújítási munkálatokkal kapcsolatos állvány, építőanyag törmelék, felvonulási épület elhelyezéséhez, építési munkaterület lehatárolásához

Szükséges mellékletek, okiratok: – formanyomtatvány

– tevékenység végzésére jogosító engedély

Ügyintézés határideje és díja: Amennyiben a benyújtott kérelem és mellékletei alapján hiánypótlásra nincs szükség és a kérelem elbírálható, úgy a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül döntést hoz a hatóság, egyéb esetben 60 napon belül.
Alkalmazott jogszabályok: Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

Baj Község Önkormányzat Képviselő-testületének a közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 2/2011. (II.29.) rendelete

Egyéb fontos tudnivalók:  

 

3,5 t feletti tehergépjármű tárolással kapcsolatos jegyzői igazolás kiadása

Ügyleírás: A jegyzői igazolás a 2012. január 1-je után indított a járművek forgalomba helyezésére, a már nyilvántartásba vett járművekkel kapcsolatos változás bejegyzésére irányuló eljárások során, illetve egyes közlekedési igazgatási eljárások során bemutatandó okmány, anélkül nem folytatható le a változás bejegyzésére irányuló eljárás, a járműnyilvántartásba a bejegyzés nem tehető meg.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. §-a (5) bekezdése a következőket tartalmazza:

„A 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsiból, vontatóból, pótkocsiból és autóbuszból

a)    10-nél többet üzemeltető üzemben tartó az (1) bekezdés b) és f) pontja szerinti székhely, telephely címként olyan települési cím bejegyzését kérheti, amelyet a cégjegyzék vagy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal általa vezetett egyéni vállalkozók nyilvántartása tartalmaz,

b)    legfeljebb 10-et üzemeltető üzemben tartó az (1) bekezdés b) és j) pontja szerinti székhely, telephely címként olyan települési cím bejegyzését is kérheti, amelyet a külön jogszabály szerint tárolási helyül a közlekedési hatóságnak bejelentett, és a bejelentés megtörténtét a közlekedési hatóság igazolása tanúsítja,

feltéve, hogy az a járművek számára ténylegesen tárolási helyéül szolgál. Azt a tényt, hogy a települési cím szerinti ingatlan alkalmas a járművek tárolására, a települési önkormányzat jegyzője igazolja.”

Szükséges mellékletek, okiratok: ·         Kérelem.

·         Meghatalmazást, amennyiben nem az ügyfél jár el személyesen.

·         Méretarányos helyszínrajz, melyen fel kell tüntetni az ingatlanon álló épületeket, azok funkcióját, az ingatlanon meglévő funkciókhoz kapcsolódó már meglévő parkolóhelyeket, tervezett parkolóhelyeket, az ingatlan zöldfelületének és burkolt felületének mértékét m2-ben.

·         Tárolási vagy bérleti szerződés másolata, amennyiben nem saját telephelyen kívánja tárolni a gépjárművet.

·         Illeték, ill. elektronikus ügyintézés esetén illeték megfizetésének igazolása.

Ügyintézés határideje és díja: Ügyintézés határideje 8 nap
Egyéb fontos tudnivalók: Természetes személy ügyfeleink jogosultak az elektronikus úton történő ügyintézésre. Gazdálkodó szervezet ügyfél az önkormányzat előtti ügye során köteles ügyét elektronikus úton intézni.

Az ingatlan alkalmasságát szakmai és jogszabályi szempontok alapján kell vizsgálni.

Az OTÉK, illetve a helyi építési szabályzat előírásainak betartását az eljárásba bevont szakhatóságoknak vizsgálni kell.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 1. § (1) bekezdése alapján:

Területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni e rendelet, valamint a helyi építési szabályzat rendelkezései szerint szabad.

A jegyzői igazolás „Hatósági bizonyítvány” formájában kerül kiadásra.

   
   

 

Behajtási engedély

Ügyleírás: 1/ A rendelet hatálya Baj község közigazgatási területén az önkormányzat tulajdonában álló 040/1 hrsz-ú helyi közútra (a továbbiakban: helyi közút) terjed ki.

(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed minden olyan gépjárműre, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 7,5 tonnát meghaladja.

Behajtási engedélyt kiadni az alábbi feltételekkel lehet:

a) a gépjárművel a kérelemben megjelölt ingatlanhoz vagy onnan árut szállítanak, és az áru be- és kirakodása másként nem, vagy csak aránytalanul nagy nehézségek árán oldható meg,

b) az engedély kiadásával érintett gépjármű forgalmi engedélyében a tulajdonos (üzembentartó), a helyi közútról megközelíthető ingatlanban székhellyel vagy telephellyel (fiókteleppel) rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviseletére jogosult vagy ott székhellyel/telephellyel rendelkező egyéni vállalkozó és a kérelemben megjelölt gépjárművet a kérelemben megjelölt ingatlanon belül helyezi el,

c) a tilalommal érintett közterületről megközelíthető ingatlanon építési, felújítási munkát végeznek és az építő- és egyéb anyagok odaszállítása, illetve bontási anyagok elszállítása másként nem oldható meg.

 

A behajtási engedély megadásáról határozatban rendelkezik a hivatal.

Szükséges mellékletek, okiratok: Kérelem

Jogosultság igazolása.

Határidők: 8 nap
Egyéb fontos tudnivalók: Baj Község Önkormányzati Képviselő-testületének 13/2018. (XI.27.) önkormányzati rendelete a 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépjárművek Baj 040/1 hrsz-ú helyi közútra történő behajtásának szabályairól

 

Eb összeírás

Ügyleírás: Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban Ávt.) 42/B.§ (1) bekezdésének rendelkezése alapján az eb tartási helye szerint illetékes önkormányzat- ebrendészeti feladatainak elvégzése érdekében, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira való tekintettel három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez.

Az eb tulajdonosa és tartója az ebösszeíráskor köteles a törvényben előírt adatokat a települési önkormányzat rendelkezésére bocsátani, melyet a vonatkozó felhívás szerinti nyilatkozaton tehet meg.

Az önkormányzat az ebösszeírás alapján az ebtartók által szolgáltatott adatokról helyi elektronikus nyilvántartást vezet, az állat tulajdonosa, tartója és más személyek jogainak, személyes biztonságának és tulajdonának védelme, valamint ebrendészeti és állatvédelmi feladatainak hatékony ellátása céljából.

Szükséges mellékletek, okiratok Nyilatkozat a tulajdonosról, az ebtartóról, illetve az ebbel kapcsolatos adatokról.

 

Fakivágási engedély

Ügyleírás: A közterületen lévő fák kivágását, metszését, visszavágását csak a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Kormányrendeletben meghatározott módon és feltételekkel, engedéllyel és az abban előírtak szerint lehet elvégezni.
Szükséges mellékletek, okiratok A 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. mellékelte szerint.
Ügyintézés határideje és díja Ügyintézés határideje 8 nap.
Egyéb fontos tudnivalók A lakosság által közterületre ültetett gyümölcsfák metszése, gallyazása engedélyezett.

Kutak fennmaradásának engedélyezése

Ügyleírás: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet alapján a vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vízi létesítményekre – az ásott és fúrt kutakra – a 41/2017. BM rendelet 2. melléklete szerint vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni az építtetőnek.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő vagy üzemeltető, aki az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód.) hatálybalépését megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító vízi létesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást  2023. december 31-ig kérelmezi.”

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése szerint „A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges:

·         a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,

ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és

ac) nem gazdasági célú vízigény;

·         b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez;

·         c) az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.”

Minden más esetben a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóság, azaz a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság engedélye szükséges.

Szükséges mellékletek, okiratok fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt dokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 2. sz. melléklet II. A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalma szerint.

Fontos, hogy a beadott dokumentáción a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 13. §-ban megjelölt szakember nyilatkozata szükséges.

Fúrt kútnál magánszemély esetében a jegyzői engedélyes talajvízre, parti szűrésű vízre szűrőzött kúthoz NEM kell tervezői végzettség, NEM kell MMK tagság elég, ha a dokumentumot kútfúrási jogosultsággal rendelkező szakember írja alá.

Ásott   kút   engedélyezéséhez,   fennmaradási   engedély   ügyintézéséhez   nem   kell   kútfúró végzettség, e kutakat a tulajdonos is engedélyeztetheti, és aláírhatja.

A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a BM rendelet által előírt adatokat.

Az elkészült kút használatbavételi engedély alapján vehető használatba. A meglévő kút a fennmaradási engedély alapján használható.

Határidők 8 nap

 

Útkezelői nyilatkozat kiadása

Ügyleírás: A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. (továbbiakban: Kktv) 9. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete vagy közgyűlése gondoskodik a közúti közlekedéssel összefüggő helyi önkormányzati feladatok ellátásáról.

A Kktv 36. § (1) alapján a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény (a továbbiakban együtt: építmény) elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához (a továbbiakban együtt: nem közlekedési célú igénybevétel) a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges.

A Kktv 39. §  (1) alapján útcsatlakozás létesítéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges

Szükséges mellékletek, okiratok: 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet 3. sz. melléklete szerinti kérelem

A kérelem mellékletei:

·         az igénybevételt feltüntető terv (helyszínrajz, vázlat, műszaki leírás) 3 példányban

·         a közút érintett szakaszának hossz- és keresztszelvénye 3 példányban,

·         az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozás (korlátozás, forgalomelterelés) terve 3 példányban

(elektronikus ügyintézés esetén a fenti terveket 1 példányban kell csatolni)

Határidők: 8 nap
Egyéb fontos tudnivalók: A közművek közutak területén, illetve azok térségében történő építéssel szemben támasztott alapvető útügyi követelmény, hogy e tevékenység a közutak állagát, a közúti közlekedés biztonságát ne veszélyeztessék, a közutak műszaki állapotát ne rontsák, a közutak fejlesztését ne akadályozzák. E követelmények érvényre juttatásának vizsgálata céljából az útügyi szervek számára – az adott közmű engedélyezésére jogosult hatóság részére készülő általános közmű terveken túlmenően –a közút érintettségével (megközelítésének mértékével, esetleges igénybevételével, felbontásával) arányos részletességű útügyi szaktervet kell készíteni.

A közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges közútkezelői hozzájárulás megadását a közutak igazgatásáról szóló, 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet 3. sz. melléklete szerinti dokumentációval kell kezdeményezni. A rendelet 6 § (1)-(3) és 7/A §. (1) bekezdése előírja, hogy a közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges közútkezelői hozzájárulás megadását fenti rendelet 3. sz. melléklete szerint kell előterjeszteni. A kérelem mellékletei (az útügyi szaktervek) a következők:

·         az igénybevételt feltüntető terv (helyszínrajz, műszaki leírásbontásra, helyreállításra vonatkozó leírás),

·         a közút érintett szakaszának hossz-, illetve keresztszelvénye, feltüntetve azokon a vízelvezetés megoldását,

·         az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozás (korlátozás, forgalomterelés) terve.

A kiviteli terv elbírálásához elengedhetetlen a megfelelő tartalmú útügyi szaktervek megléte.

Természetes személy ügyfeleink jogosultak az elektronikus úton történő ügyintézésre. Gazdálkodó szervezet ügyfél az önkormányzat előtti ügye során köteles ügyét elektronikus úton intézni.

 

Általános közzétételi lista

2.1 A szerv alaptevékenysége, feladat- és hatásköre

2.1. A szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok, szervezeti működési szabályzat, adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat

2.1. A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a szervezeti és működési szabályzat vagy ügyrend, az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat hatályos és teljes szövege

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök

§ Magyarország Alaptörvénye
§ 1990. évi C. törvény a helyi adókról
§ 1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, v alamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről
§ 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról
§ 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról,
§ 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről
§ 1999. évi LXIII. törvény a közterület-felügyeletről
§ 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról
§ 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
§ 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról
§ 368/2011.(XII.31.) Korm.rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról
§ 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
§ 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
§ Baj község rendeletei: https://www.baj.hu/rendeletek/

További alapvető jogszabályok:
3,5 t feletti tehergépjármű tárolással kapcsolatos jegyzői igazolás kiadása
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. §-a (5) bekezdése
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 1. § (1) bekezdése
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014. (XII.31.) Korm. rendelet 7. § (1b) bekezdése
Behajtási engedély
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 14. § (14) bekezdése
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 9. § (2) bekezdése
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 37 § (2), a 38 § (1)
Általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 80 § (1) bekezdése
A hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 18 § (1) e) bekezdése,
illetékességét az Ákr. 7. § (2) bekezdés c) állapítja meg
Eb összeírás
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban Ávt.) 42/B.§ (1) bekezdése
Fakivágási engedély
A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet
Szükséges mellékletek, okiratok a 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. mellékelte szerint
Kutak fennmaradásának engedélyezése
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
41/2017. BM rendelet 2. melléklete szerint vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni az építtetőnek
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosított 29. § (7) pontja
Vgtv. 4. § (1) bekezdés d) pontja
Méhészek letelepedésének engedélyezése
A méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet
A 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 3. melléklete szerinti bejelentő lap
A 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 4. melléklete szerinti kijelentő lap
Parlagfűvel kapcsolatos területek ellenőrzése
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. tv. 17. § (1) bekezdés c) pontjában előírt védekezési kötelezettség fenntartásának ellenőrzése
Útkezelői nyilatkozat kiadása
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. (továbbiakban: Kktv) 9. § (2), 36. § (1) bekezdése
19/1994. (V.31.) KHVM rendelet 3. sz. melléklete szerinti kérelem
19/1994. (V.31.) KHVM rendelet 3. sz. melléklete szerinti dokumentációval kell kezdeményezni
A rendelet 6 § (1)-(3) és 7/A §. (1) bekezdése
Zaj (környezeti zaj és rezgés) elleni védekezés
A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésben meghatározott elsőfokú hatósági jogkör gyakorlása
Szervezeti és Működési Szabályzat