BAJ TÖRTÉNETE

Baj a Tatai-medence keleti peremén, a Gerecse hegység nyugati lábánál Tata mellett fekszik. Határa erdőkkel-mezőkkel borított, hegyekkel-völgyekkel szabdalt, kies szőlőhegyekkel megáldott hely. A település lakóinak száma megközelítőleg 2800 fő, zömében német nemzetiségű.

    A falu nevének eredete az ótörök baj köznév, jelentése: "bő, gazdag". A táj ősidők óta lakott hely. Az eddigi feltárások alapján az első településre utaló nyomok a római korból kerültek elő. Az Árpád-korban köznemesek tulajdonában volt. Baj egy 1369-ből fennmaradt oklevélben, köznemes előnevében szerepel először. 1408-as oklevelében possessió Baj Garai Miklós nádor birtoka, melyet 1461-ben Garai (László fia) Jób a nagyatyja Miklós nádor által a budai Nagy-Boldogasszony egyháza mellett temetkezési helyül épített, s Mindenszentek tiszteletére szentelt kápolnának hagyományozott.

    A falu a török hódoltság elején elpusztult, s csak 1622-től népesült be újra református magyarokkal. A törökök 1683-ban ismét felégették, de 1690-ben már 5 jobbágytelek után adózott. 1727-ben gróf Eszterházy József országbíró megvásárolta a tatai uradalmat, melyhez Baj is tartozott.1745-ben a református magyarok nem fogadták el a gróf által felkínált szerződést, ezért el kellett költözniük a községből.

    Helyükre Moson megyéből német katolikusokat hívtak be, kikkel betelepülésükkor "örökös" szerződést kötött az uraság. A település 1745 óta község, az első német feliratú pecsétjén ez áll: "BAYER DORF INSINGEL AO: 1745". Az uradalom 1745-ös összeírása szerint: 44 fertályos jobbágygazda, 41 házas zsellér, 81 félházas zsellér, 15 házatlan zsellér volt. Az összes népesség 829 római katolikus és 5 zsidó egyén, többsége német, de közöttük magyar és horvát nemzetiségűek is éltek.

    Baj első iskolája 1770-74 között épült, 1 tantermes, 1 tanítós német nyelvű. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc helyi eseményeiben a község népe tevékeny részt vett. 1848 után a földesúr nem akarta végrehajtani a jobbágy felszabadítást mivel a község "örökös" szerződésben állt vele, ezért csak per útján (1853-87) sikerült ezt elérni. Így a földosztás csak ezután történt. 1904-ben megépült a községi óvoda. 1910-ben megalakult a "Hangya Fogyasztási-és Értékesítési Szövetkezet".

    Az első világháborúban elesett 44 katona tiszteletére 1928-ban állították fel a Hősök emlékművét. A 20-as években 2 tantermes, 2 tanerős római katolikus iskolája volt a  falunak. Ezekben az években megindult a község villamosítása. 1929-ben a megalakult Önkéntes Tűzoltó egyesület, 1940-ben a Magyarországi Németek Szövetségének helyi csoportja és 42-ben a Gazdakör. A háborús eseményeknek következményeként 1944 decemberében, illetve  1945. január közepén "önkéntesen", részben kényszer elhurcolással sokan elmenekültek a községből.

    A második világháború harci eseményei 1945. március 20-án értek véget Bajon. A háború után a menekültek részben visszatértek A kitelepített németek helyére magyarokat telepítettek. Többségük a szlovákiai Szimőről érkezett. 1948-ban az országban másodikként Termelőszövetkezeti Szakcsoport alakult. 1950-ben megalakult a Községi Tanács. 1956-os forradalom eseményei Baj községet is érintették. Megalakult a Nemzeti Tanács és a Nemzetőrség. 1957-ben vezetékes ivóvízhálózat épült a községben.

    1984 őszén a községben népszavazásra került sor, melyen a többség a falu önállósága mellett döntött. 1988-90. között megépült a 8 tantermes Szent István Általános Iskola. 1990 őszén megalakul Baj Község Önkormányzata. 1992-94. között a tornaterem, a község teljes szennyvíz csatorna hálózata és a gázvezeték-rendszer. 1993-ban a község együttes kopjafát állított az 1848-as és az 1956-os forradalom helyi résztvevőinek emlékére. A második világháború áldozatainak tiszteletére 1994-ben emlékművet emeltetett a község, melyre 48 elesett hős neve került. 1995 elején megalakult Baj Község Német Kisebbségi Önkormányzata.

Eseménynaptár
<< Április >>
H K Sze Cs P Szo V
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Események