Környezetvédelmi program 2015-2020

 

BAJ KÖZSÉG

 KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

2015 – 2020.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2016. augusztus

 


Készítette:

 

 

 

*

 

 

Megbízó:

 

Baj Község Önkormányzata

2836 Baj, Petőfi S. u. 50.

 

Polgármester: Schunder Tibor

Jegyző: Csicsainé Rischl Anna

 

*

 

Felelős tervező:

 

Musicz László

okl. építőmérnök – humánökológus

környezet- és természetvédelmi szakértő

SZTV, SZTjV, SzKV-vf, SzKV-hu, SZVV

 

*

Adatszolgáltatóként közreműködött:

 

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal

Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály

9021 Győr, Árpád u. 28-32.

 

Vértes Vidéke Hulladékgazdálkodási Nonprofit Zrt.

2800 Tatabánya, Győri út 23.

 

Északdunántúli Vízmű Zrt.

2800 Tatabánya, Sárberek 100.

 

*


 

A települési környezetvédelmi program elkészítéséhez

alapul vett nemzeti és megyei dokumentumok:

 

*

 

4. Nemzeti Környezetvédelmi Program

2015 – 2020

 

27/2015. (VI. 17.) OGY határozattal elfogadva

 

*

 

A biológiai sokféleség megőrzésének

2015 – 2020 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiája

 

28/2015. (VI. 17.) OGY határozattal elfogadva

 

*

 

Komárom-Esztergom megye Környezetvédelmi Programja

2014 – 2020

 

*

 

 


 

1. Településökológiai adottságok

 

A Gerecse nyugati lábainál elhelyezkedő Baj a Gerecse Natúrpark egyik „kapuja”, ahonnan már megnyílik a hegyvidék. Határában 400-500 méter magas hegyek emelkednek, az 554 m magas Öreg-Kovács a hegység egyik legmagasabb pontja. A hegylábi területek a Neszmélyi történelmi borvidék egyik legismertebb szőlőtermő helyének számítanak, ahol az egykori Eszterházy uradalomnak is jeles pincészete működött.

 

Baj a Tatai kistérség második legnépesebb települése, mely csaknem „összenőtt” Tata városával, így a városból történő kitelepülés fontos célterülete.

 

Baj változatos adottságaira, természetvédelmi jelentőségére jellemző, hogy 2113 hektáros közigazgatási területének csaknem kétharmada országos védelem és/vagy Natura 2000 hatálya alatt áll. Itt található a Gerecsei Tájvédelmi Körzet 6 fokozottan védett területének egyike, a Baji Lábas-hegy.

 

Ha megnézzük, miként változott az egyes művelési ágak helyzete az elmúlt bő 3 évtizedben, azt tapasztaljuk, hogy az ember térfoglalása egyre jelentősebb méreteket öltött. Ez elsősorban a „művelésből kivett” földrészletek növekedésén mérhető le. 1983-ban még csupán 359 hektár volt ezek nagysága, 2015-re azonban 412 hektárra nőtt (14,9%-os növekedés).

 

Még jelentősebb mértékben (csaknem negyedével) nőtt a kertek kiterjedése, de a gyümölcsösök térfoglalása még nagyobb arányban (csaknem háromszorosára) növekedett az 1980-as évek óta. Ugyanakkor kismértékben csökkent a szőlők nagysága (5 hektárral), de leginkább a szántók kiterjedése (több, mint 50 hektárral, vagyis csaknem 15%-kal).

 

 

A művelési ágak területi változása Bajon az utóbbi 25 évben

Művelési ág

Terület

1983

Terület

1993

Terület

2008

Terület

2015

Változás [%]

1983-2015

Erdő

1138,24

1100,23

1106,3880

1106,3880

-2,8

Gyep (legelő)

99,82

93,54

  103,3792

  103,3792

+3,6

Gyep (rét)

17,24

16,16

    16,4050

    16,6186

-3,6

Gyümölcsös

12,50

16,14

    35,4755

    35,4755

+183,8

Kert

48,68

56,37

    60,3111

    60,3098

+23,9

Kivett

359,26

399,35

  412,0069

  412,0081

+14,7

Szántó

362,24

358,49

  308,3216

  308,3216

-14,9

Szőlő

75,39

73,11

     70,8811

     70,6676

-6,3

Összesen

2113,38

2113,38

2113,1684

2113,1684

0,00

Forrás: www.takarnet.hu

 

 

 

 

 

 

 


 

 

 

 

 

Agrárökológiai szempontból a Tatai kistérség területének mintegy 4%-a (mintegy 1185 ha) minősül kedvezőtlen adottságú területnek (pl. 20% feletti lejtés miatt), ezek jelentős része Baj határában található.

 

 

2. Jogszabályi környezet és közigazgatási gyakorlat

 

Baj – a legtöbb hasonló nagyságú településhez hasonlóan – önálló környezetvédelmi munkatársat nem foglalkoztat, a környezetvédelemmel összefüggő teendőket alapvetően a polgármester és a jegyző látják el. A jegyző folytatja le a környezetvédelemmel összefüggő hatósági, szakhatósági, jogszabály-előkészítési tevékenységeket. A környezetvédelmi vonatkozások a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya közreműködése révén jutnak érvényre (a környezetvédelmi hatósági szerepkörök átszervezése várható 2016-ban, megyei kormányhivatalok tekintetében).

 

A Képviselő-testület a 36/2015. (III.31.) határozatával a 2014-2019. évek gazdasági programjában a következő környezetvédelmi feladatokat határozta meg:

 

„A község zöldfelületeinek folyamatos gondozása, felújítása mellett kiemelten kezeljük az allergiát okozó növényekkel fertőzött területek visszaszorítását. Ebbe a munkába be kívánjuk vonni a lakosságot, lakóközösségeket, intézményeket és a vállalkozásokat is.

 

Az illegális hulladéklerakók elterjedésének további megelőzése érdekében célszerű fenntartani az évenkénti kettő alkalommal megszervezett lomtalanítást a Szőlőhegyi területeken is. Az Agostyán felé vezető összekötő út önkormányzati tulajdonba vétele a közlekedési célkitűzéseken túlmenően azt a célt is szolgálja, hogy az illegális hulladéklerakás továbbterjedését megakadályozzuk, és az út menti területeket tisztán tartsuk.

 

Az új hulladékgazdálkodási rendszer ebben az évben megkezdi próbaüzemét, működését folyamatosan figyelemmel kísérjük. Szemétszállítási díjak tekintetében az önkormányzati támogatás rendszerét eddig biztosítottuk az évenként elfogadott költségvetésben meghatározottak szerint.

 

A települési Környezetvédelmi Programot 2015. évben ismételten felül kell vizsgálni, majd a végrehajtását évenként áttekinteni.”

 

 

A környezetvédelmi program szempontjából releváns helyi rendeletek az alábbiak:

 

Rendelet száma

Tárgya

2/2011. (I.27.) ÖR

A közterületek rendjéről és használatáról

20/2016. (IX.25.) ÖR

A fák telepítési távolságáról

5/2003. (IV.1.) ÖR

 

A települési szilárd hulladék kezelésére szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról

6/2009. (V. 21.) ÖR

Baj Község Helyi Építési Szabályzatáról

13/2013. (X.29.) ÖR

A háztartási szennyvíz begyűjtéséről

6/2015.(IV.28.) ÖR

Az avar és kerti hulladék nyílttéri égetéséről

13/2015. (XI.24.) ÖR

A helyi adókról

3/2016. (I.26.) ÖR

A talajterhelési díjról

 

Az épített és természeti környezet vonatkozásában, a települési környezetpolitika alakításában némely képviselő-testületi határozat ugyancsak meghatározó jelentőséggel bír. Fontosabbak:

 

Ø  44/2001. (VII. 23.) határozat Baj Község Településszerkezeti tervéről

Ø  12/2016. (I.26.) határozat a a 44/2001. (VII.23.) határozat módosításáról

Ø  36/2015. (III.31.) ÖKT határozat a Képviselő-testület ciklusra szóló gazdasági programjáról 2007-2011;

 

A hivatali apparátusban a különböző (köztük környezetvédelmi) lakossági panaszok kivizsgálása a jegyző és az igazgatási ügyintéző feladata.

 

2010-2015 között környezetvédelmi bírság Baj területén jegyzői hatáskörben nem került kivetésre. Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (ma már: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya) az alábbi bírságokat rótta ki ebben az időszakban:

 

2013. évben 1 esetben került sor hulladékkezelési tevékenység jogellenes folytatása, valamint jogszabályban előírt, hulladékokkal kapcsolatos kötelezettség nem megfelelő teljesítése miatt – bírság nélküli – figyelmeztetés kiadására.

 

2014. évben 1 esetben hulladékkezelési tevékenység jogellenes folytatása miatt, 1 esetben kötelezettség nem megfelelő teljesítése miatt került sor – bírság nélküli – figyelmeztetés kiadására.

 

A Hatóság a H-5027-6/2009. számú határozatával Demeter Dezső (a továbbiakban: Kötelezett) részére megtiltotta a tulajdonát képező Baj 040 és 041 hrsz-ú területen folytatott hulladéklerakási tevékenységet, továbbá kötelezte határidő szabása mellett az érintett ingatlanokon lévő hulladéklerakó rekultivációjára vonatkozó rekultivációs terv benyújtására. A Kötelezett a hivatkozott kötelezésnek nem tett eleget, ezért több ízben eljárási bírság került kiszabásra. A Kötelezett a rekultivációs tervet 2012-ben benyújtotta, de a Hatóság végzésében annak hiánypótlására kötelezte. Ez nem került benyújtásra, amiért eljárási bírság került kiszabásra.

 

Ezekben az években levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi bírság nem került megállapításra.

 

A zöldhatóság az elmúlt években az alábbi környezetvédelmi engedélyezési eljárásokat folytatta le Baj közigazgatási területén:

 

2015-ben 1 esetben került sor környezetvédelmi működési engedély kiadására (Tondach Magyarország Zrt.). A településen egy vállalkozó részére került kiadásra nem veszélyes hulladékok begyűjtésére és szállítására hulladékkezelési engedély 2009-2013 időszakra. 2013-tól 2 vállalkozás rendelkezik országos hulladék szállítási engedéllyel, melyek telephelyei érintik Baj közigazgatási területét is.

 

 

 


3. A települési környezetvédelem társadalmi bázisa

 

Baj népessége az alábbiak szerint alakult az elmúlt 15 évben (www.ksh.hu):

 

Év

Lakónépesség [fő]

2001. január 1.

2761

2006. január 1.

2735

2011. január 1.

2784

2015. január 1.

2779

 

Baj azon kevés település közé tartozik, amelyek népessége – az általános népességfogyatkozási tendenciával ellentétben – inkább növekedett az elmúlt másfél évtizedben. A szerény mértékű gyarapodás azt jelzi, hogy Baj népességmegtartó ereje igen stabil.

 

A településen több olyan civil szervezet is működik, amely tevékeny részese, alakítója, kezdeményezője a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos életnek. Elsősorban a Német Nemzetiségi Hagyományőrző Egyesület, az Eszterházy Szőlő- és Bortermelő Egyesület és a Rozmaring Nyugdíjas Klub említendő meg.

 

Ugyancsak fontos körülmény, hogy Baj határát – főleg a Gerecsei Tájvédelmi Körzet révén – a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, valamint a térségben működő természetvédelmi szervezetek – pl. Magyar Madártani Egyesület (Tata), Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület (Baj), Zöld Sziget Kör (Agostyán), Természetes Életmód Alapítvány (Agostyán), Gerecse Barlangkutató Egyesület (Tatabánya) – is aktívan ellenőrzik. E szervezetek hatékonyabb bevonása Baj értékeinek megőrzésébe – megfelelő önkormányzati kezdeményezőkészség esetén – még számos lehetőséget rejt.

 

Baj alapító tagja az 1994-ben alakult Által-ér Szövetségnek, melynek egyik legfontosabb feladata a tatai Öreg-tó teljes rehabilitációjának előkészítése. Baj részvételével alakult meg 2008-ban a Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség, amely a régió egyik legnagyobb (6 kistérség több, mint 100 szervezetét tömörítő) vidékfejlesztési egyesülete. Ugyancsak Baj részvételével alakult meg 2013-ban a Gerecse Natúrpark, mely 29 település összefogásával hivatott a Gerecse térségében újabb szervezőerőt képviselni a fenntartható gazdálkodás, ökoturizmus, környezeti nevelés terén. A felnőttképzés tekintetében említésre méltó a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság tevékenysége, amely több baji résztvevőt is megmozgatott a különböző kulturális (köztük zöld vonatkozású) előadások, képzések során.

 

A civil élet fontos bázisa a Közösségi Ház. A szépen felújított házban éves szinten számos programot szerveznek. Az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) valóban sokféle társadalmi csoport tevékenységét integrálja. A lakosság környezeti információkkal történő ellátásában fontos szerep hárul a Polgármesteri Hivatalra, valamint a Képviselő-testület tagjaira. Mindezeken túlmenően fontos szerepet lát el a környezeti nevelésben a Baji Szent István Német Nemzetiségi Általános Iskola is, erdei iskolák, szabadtéri programok, vetélkedők, kirándulások szervezésében.

 

 


4. Épített környezet

 

Műemlékei közül első helyen említendő a római katolikus templom, mely a község közepén, kis dombon áll. A most látható épület építését 1794-96 között fejezték be. A Szőlőhegy kies fekvésével, hegyes-völgyes tagoltságával, kellemes klímájával, borospincés présházaival és régi, szép villáival már régóta vonzza az embereket. Itt található a műemlék jellegű Nagypince, amelyet 1754-ben Fellner Jakab épített az Esterházyak pincészete részére, mai formáját 1798-1801 között nyerte el. A pincének nagyméretű, nyolcszögű középtere van, tizennégy ágában mintegy 40 ezer akó bor fért el. Itt volt látható hazánk legnagyobb (2150 akós) hordója, a Rákóczi hordó, amely 1832-ben az Eszterházy-pincének készült.

 

Baj Község Önkormányzat Képviselő-testülete létrehozta a Települési Értéktár Bizottságot. A települési értéktár a települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény. Az értéktárba történő érték felvételét bárki kezdeményezheti írásban a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV.16.) kormányrendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon.

 

Baj községben található az ország legnagyobb, bélyeges téglákat felvonultató ipartörténeti gyűjteménye, benne Komárom-Esztergom megye téglakészítésének az eddigi ismeretek szerinti legteljesebb anyaga. A gyűjtemény helyet kapott Komárom-Esztergom megye értéktárában.

 

Ugyancsak helyi értéknek minősül a Nemzeti Művelődési Intézet javaslatára az I. világháborús emlékmű.

 

 

   

A baji első világháborús emlékmű

A baji bélyeges tégla gyűjtemény

 

 

Baj Község Önkormányzata a 2014-2019. közti ciklusra szóló gazdasági programjában az alábbi fontosabb feladatokat tűzte célul az épített környezet megóvásával, fejlesztésével kapcsolatban:

 

  • ·         Belterületi utak felújítása (Petőfi Sándor utca a Tóvárosi úttól az Ady Endre útig terjedő szakaszon);
  • ·         Szőlőhegyi dűlőutak minőségének javítása (a Szőlőhegy mezőgazdasági kiskertes övezet jellegének fenntartásával);
  • ·         belterületi járdák felújítása;
  • ·         építési telkek kialakítása (lakásépítési és vásárlási támogatási lehetőség fenntartásával);
  • ·         A Tata és Agostyán közötti útra vezető összekötő út megépítése;
  • ·         Csapadékvíz elvezető rendszer fejlesztése a belterületen és Szőlőhegyen;
  • ·         Ady E. utcában egy újabb játszótér megépítése, illetve a meglévő játszóterek bővítése;
  • ·         A község zöldfelületeinek folyamatos gondozása, felújítása, az allergén növényekkel fertőzött területek visszaszorítása;
  • ·         Az illegális hulladéklerakók elterjedésének további megelőzése érdekében az évenkénti kettő alkalommal megszervezett lomtalanítás fenntartása mind a belterületen, mind a Szőlőhegyen;
  • ·         Szemétszállítási díjak tekintetében az önkormányzati támogatás rendszerének további biztosítása;
  • ·         A települési Környezetvédelmi Program felülvizsgálata, majd a végrehajtásának évenkénti áttekintése;

 

 

 

5. Köztisztasági helyzet és hulladékgazdálkodás

 

 

5.1. Helyzetelemzés

 

Baj a Vértes Vidéke Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. regionális közszolgáltatási rendszeréhez tartozik. A Tatai Kistérségből még Dunaszentmiklós, Kocs, Naszály, Tardos és Vértestolna választotta ezt az ellátási rendszert, míg Dunaalmás, Neszmély, Szomód és Tata a VERTIKÁL Zrt. közszolgáltatását veszi igénybe. A település köztisztasági helyzete már az előző ciklusokban is egyre rendezettebb képet mutatott és ez változatlanul fennáll jelenleg is. Illegális lerakó már nem is alakult ki az utóbbi években, eltekintve a „Demeter-féle” egykori lerakótól.

 

Bajon 2015-ben 769 háztartás és 27 közület állt szerződéses jogviszonyban a Vértes Vidéke Kft-vel.

 

Az elmúlt évtizedben a következőképpen alakult a településről elszállított kommunális hulladék mennyisége:

 

 

A begyűjtésre került kommunális hulladék mennyisége Bajon (tonna/év)

2005-2015

 

Bajon 2006 óta működnek szelektív hulladékgyűjtő szigetek (2 db), amelyeken évente több tonnányi papír, műanyag és üveghulladék kerül begyűjtésre.

 

 

A szelektíven begyűjtött és hasznosított hulladék mennyisége

Bajon 2007-2015. között

 

A házhoz menő rendszerben 2015-ben Bajon begyűjtött papír hulladékok mennyisége jelentősen (több, mint 1 tonnával) emelkedett 2007-hez képest. Hasonló mértékben (1 tonnával) emelkedett ugyanezen időszakban a műanyaghulladék mennyisége is, az évi 3,7 tonnáról 4,7 tonnára.  Ugyancsak 1 tonnával nőtt az üveghulladék mennyisége, 6,5 t-ról 7,5 t-ra. Az egy főre eső fajlagos szelektív hulladék mennyisége átlagosnak tekinthető kistérségi viszonylatban.

 

Míg a 2005-2010 közötti időszakban több kisebb-nagyobb illegális hulladéklerakó volt található a település határában (a legtöbb akkor is az Agostyáni útra vezető bekötőút mentén), addig napjainkra már csak az egykori hulladéklerakó környékén található visszatérő módon illegális lerakó. A rendhez az is hozzájárult, hogy az önkormányzat évente több alkalommal szervez lomtalanítást (korábban évente 3-szor, jelenleg kétszer) és esetenként a Magyar Közút Nonprofit Zrt. is szervez hulladékgyűjtési akciót az állami közutak mentén.

 

A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés állami kötelezettség, annak 2016-ig történő bevezetését a hulladéktörvény tette kötelezővé. Bajon havonta egy alkalommal közlekedik a szelektív hulladékgyűjtő járat.

 

A házhoz menő gyűjtés rendszerében a műanyag, fém és papír hulladékot a ház elől, átlátszó zsákban szállítja el a szolgáltató. Az üveg hulladék szelektív gyűjtése nem megoldható házhoz menő módszerrel, így azt továbbra is a településen maradó üveggyűjtésre szolgáló gyűjtőkonténerben lehet elhelyezni (a szolgáltató törekszik arra, hogy az üveg gyűjtésére szolgáló szelektív szigetek számát növelje). A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtésnek nincs mennyiségi korlátja, A műanyag zsák elszállítását akkor tagadhatja meg a szolgáltató, ha az szennyezett, ha a szelektálás nem a megfelelő módon történt, a zsákokban más, oda nem tartozó, szennyezett vagy kommunális hulladék is található. Az ilyen esetekben a lakó számára tájékoztató levélben jelzik, miért utasították el a szelektív szállítást. A szelektív házhoz menő gyűjtés bevezetésével nem változott a szolgáltatás díja, az tartalmazza a házhoz menő szelektív, a zöldjárat és az évi kétszeri lomtalanítás költségét. Tavasszal és ősszel 2 hetente szállítja el a zöld járat az ingatlanok elől az összekötözött illetve zsákokba gyűjtött zöld hulladékot.

 

A területi környezetvédelmi hatóság (Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály) nyilvántartása szerint 2010-2015 között az alábbi hulladékgazdálkodási bírság került kivetésre Baj közigazgatási területén:

 

2013. és 2014. években 1-1 esetben került sor hulladékkezelési tevékenység jogellenes folytatása, valamint jogszabályban előírt, hulladékokkal kapcsolatos kötelezettség nem megfelelő teljesítése miatt – bírság nélküli – figyelmeztetés kiadására.

 

A Hatóság a H-5027-6/2009. számú határozatával Demeter Dezső (a továbbiakban: Kötelezett) részére megtiltotta a tulajdonát képező Baj 040 és 041 hrsz-ú területen folytatott hulladéklerakási tevékenységet, továbbá kötelezte határidő szabása mellett az érintett ingatlanokon lévő hulladéklerakó rekultivációjára vonatkozó rekultivációs terv benyújtására. A Kötelezett a hivatkozott kötelezésnek nem tett eleget, ezért több ízben eljárási bírság került kiszabásra. A Kötelezett a rekultivációs tervet 2012-ben benyújtotta, de a Hatóság végzésében annak hiánypótlására kötelezte. Ez nem került benyújtásra, amiért eljárási bírság került kiszabásra.

 

A veszélyes és nem veszélyes termelői hulladékok mennyisége az alábbiak szerint alakult az elmúlt 5 évben:

 

 

2010

2011

2012

2013

2014

Veszélyes hulladék (t/év)

9,86

2,00

13,78

8,10

Eseménynaptár
<< Szeptember >>
H K Sze Cs P Szo V
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Események